Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)
DR. TÓTH SÁNDOR: Tízéves a Bakonyi Természettudományi Múzeum
Zirc az egyre növekvő bakonyi idegenforgalom erősen exponált helye, egyik fő célpontja. Ezt szemléletesen bizonyítja a múzeumlátogató közönség számának fokozatos, lényegében ugrásszerű növekedése. 1979-ben belépett az intézmény a 100 ezer látogatószámot elérő múzeumok sorába. Vidéki viszonylatban ez jelentős eredménynek könyvelhető el. A múzeum munkatársai aktívan részt vesznek a helyi és a megyei honismereti munkában. Az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően tartanak ismeretterjesztő előadásokat, elsősorban iskolákban. Ezek száma egy kis szervező munkával 1981-ben különösen magasra szökött. A múzeumban folyó munka, a Bakony élővilága és természeti értékeinek népszerűsítését célzó, főleg rövidebb lélegzetű ismeretterjesztő cikkek írása is jelentős. Az Országos Közművelődési Tanács Titkársága anyagi támogatásával beszerzett technikai eszközök felhasználásával közművelődési termet rendeztünk be, ahol mód nyílik a múzeumlátogató közönség növekvő igényeinek kielégítését célzó különféle szolgáltatásaink jelentős szélesítésére (szakköri foglalkozások, előadások, konzultációk, hangosított diasorozatok bemutatása stb.). A természetvédelemnek napjainkban exponált területe a madárvédelem, hiszen a civilizációs ártalmak legnagyobb mértékben talán a madárvilágot sújtják. A madarak védelme érdekében lehetőségeinkhez mérten széles körű szervező munkát végzünk. ,,A Bakony madárvilágának szervezett védelme" címmel egy hosszú távú programot dolgoztunk ki, melyben elsősorban az úttörők közreműködésére támaszkodhatunk. Felhívásunkra az utóbbi években számos iskola úttörői készítettek és helyeztek ki környékükön mesterséges fészekodúkat, etetőket. A téli időszakban rendszeresen gondoskodnak a madarak etetéséről. A madárvédelmi program keretében folyó munka eredményeit évente madárvédelmi ankéton értékeljük és jutalmazzuk. A múzeum gyűjteményei Fontos alapelv, hogy a Bakonyi Természettudományi Múzeum, mint tájmúzeum, a Bakony hegység területéről származó természeti tárgyakat gyűjti, ezekből állítja össze törzsanyagát. Ez az alapelv természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az intézmény munkatársai szűkebb szakmai érdeklődésüknek megfelelően az ország más területein (és külföldön is) végezzenek gyűjtéseket. Ezeket a tárgyakat azonban a feldolgozás után át kell adni a területileg illetékes múzeumoknak. A múzeum törzsanyaga ma már előkelő helyet foglal el a vidéki természetrajzi gyűjtemények sorában. A régebbi (még a veszprémi Bakonyi Múzeumból származó) gyűjtemény őslénytani része a legértékesebb. Az újabb gyűjtemények közül talán a rovaranyag emelhető ki. Részletezve az alábbiak szerint alakul a jelenlegi gyűjtemény: geológiai gyűjtemény 29 697 db botanikai gyűjtemény 24 700 db gerincesgyűjtemény 4 594 db rovargyújtemény 155 000 db egyéb gerinctelen anyag 33 700 db adattári gyűjtemény 6 814 db fotógyűjtemény 2 314 db könyvtári egység 21 806 db A múzeum publikációs tevékenysége A zirci múzeum vidéki viszonylatban nagyon jelentős természettudományos publikációt fejt ki. Az eddigiek során a Bakony-kutatás keretében elkészített dolgozatok két kiadványban jelentek meg, A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiben és „A Bakony természettudományi kutatásának eredményei" sorozat füzeteiben. Az utóbbinak napjainkig az alábbi számai jelentek meg. 1. Dr. Fekete Gábor: A Bakony növénytakarója (1964) 2. Papp József: A Bakony növénytani bibliográfiája (1965) 3. Dr. Tapfer Dezső: A Keleti-Bakony madárvilága (1966)
