Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)

DR. TÓTH LÁSZLÓ: A Bakony hegység holyvafaunájának alapvetése II. (Coleoptera: Staphylinidae, Paederinae)

5. Lathrobium scutellare NORDMANN, 1837. — Áreája GANGLBAUER (1895), BERNHAUER et SCHUBERT (1912), WINKLER (1925); Közép-Európa keleti területei, Kaukázus, SCHEERPELTZ (1968) Közép- és Délkelet-Európa, a Balkán félsziget északi területei, HORION (1965) : Kelet-Európa, Kaukázus, Kisázsia. A Kárpát-medencéből KUTHY (1896): Szentendre, Kiskálna, Királyháza, Pele, Montes Czibinenses; összesen 5, SZÉKESSY (1943) további 7, tehát összesen 12 lelőhelyről említette. Ezek között szerepel 2 bakonyi is, sajnos azóta nem került elő újabban. A Budapesti Természettudományi Múzeum gyűjteményében 15 lelőhelyről a következő példányait találtam: 1/1: Hortobágy: Nádudvar, V. 27. Cs, Megyeri malom, F, Pá, Siófok, 11 db, L, Székesfehérvár, 2 db, L. II/l: Esztergom, Bo, Pápa, 1899. III. 2 db, B, Zánka, 1902. VII. (?). II/2: Com. Zemplén: Pálháza: Nagypéter Ménkő, 1955. IX. 18.—X. 5. (erdőszegély, rostálva) K. III/2: Máramaros, 1907. VI. 13. D, Székelyudvarhely, 1919. V. Szi. III/3: Hunyad megye, 1896. VIII. (?), Nagyszeben, 2 db, O, Ku. III 4: Pele, 1882. V. 8. (?). VI/2: Ludbreg, Simontornya, 1911, 2 db, Ber. (4. és 7. ábra). Valamennyi szerző kiemelte a faj ritkaságát és meglehetősen szórt, szigetszerű előfordulását a kiterjedt áreáján belül. Életmódjára kevés adat és megfigyelés utal, növényikorhadék-lakó (phytodetriticol) és eurytipikus hőkedvelő (thermophil) fajnak tűnik. Áreája pontusi, pontomediterrán típusnak tűnik, bakonyi előfordulása a területre jellemző, érdekes adat.