A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei: topográfiai és geológiai atlasz. A Balaton tónak és környékének részletes térképe. Tervezte Lóczi Lajos (Wien, Katonai Földrajzi Intézet, 1903)
1
résZletes térképe 4 LAPON A nagyméltóságú m. kir. dmiyelésügyi és a vallás és közoktatásügyi minister urak támogatásával a Magyar Föle rajzi Társaság Balaton-bizottsága Tervezte lóczi Lóczy Lajos 1902 Merték 1:75.000 ioopm 500 o___________ i _________2______________3__________ 4______________5 __________e___________ 7______________8^ ____________^______________iokm moo soo ó moo ">000 3000 4000 5000 6000 7ooo 8000 9ooo 1Q000 Seh ritte Magasságok és a tófenék mélységi görbéi /n-ekben a tengel színe felett; mélységek a 104'57 m és középviz alatt centiméterekben. A tó legnagyobb mélység |e 1097 cm. Megjegyzések; A Balaton tó fenékdomborzatának ábrázolása a m. kir. Földmivelésügyi Ministerial 7táljának 1892—9(5 évi felmérésein alapul. E felmérésben részt vettek Péch József ministeri osztály Igyelete alatt Erdős Ferencz és Hajós Samu kir. főmérnök urak. A tófenék domborzatát ábrázoló görbék 1 m magassági közöket és tengerszin .sságokat jelentenek 104, 103, 102 és i. t. 94 m-ig az 57, 157, 257 stb. egészen a 1057 cm-es vizmélj felelőleg. A tó vizszéle a 104-57 m-nyi középvizállásnak felel meg. A víznek kék számokkal, n jelzett mélységei ezen középvizállához tartoznak. Hogyha valamely más vízállás idejében kell élységet meghatározni a következő eljárás követendő: A térképről, esetleg közbeiktatás útján a görbét i szóban forgó liely abszolút fenékmagasságát és ezt az ezidöbeli vízállás abszolút magasságából levonjuk , keresett (akkori) vízmélység. A mindenkori vízállás abszolút magasságát pedig a siófoki mércze egyidőbeli adati Jyképpen, i < a x# l . i. -i r\ * - -t f\n t l.M_____. i a < .i < ... -1------------1—x , ------------1 ..il.,- - 1 * i i. nogy a ruercze u jwmjaiiaii uh'iuii, KiKereiuive iu4'ii /« aoszoiiu magassagauuz a iconasot uoza^aujuts.. P. o.: 1900 július 14én a siófoki mérezén + 114 cm volt a leolvasás. A vízmagasság tehát 04-11 + 1-14 = 105-25 m a tenger színe felett. Legyen valamely fenékponúiak a térképről leolvs isott abszolút magassága 102-20 m- itt JQ5-25__102-20 = 3-05 m a vízmélység. Ezen a napon a vízállás 105-25 * —104-57 = 0-68 w-rel volt magasabb a középviznél, tehát ahol a térképen közvetetlenül kék számmal vannak a rizmélységek megjelölve 1900 júl. 14 én. ezek 0-68 m-rel nagyobbitandók. Megjegyzendő, hogy a m. kir. földmivelésügyi Ministerium Vizraj d Osztálya 1898 ban a tó középvizállását 104-52, a siófoki mércze 0 pontját pedig 104-06 méter tengerszint feletti m agasságúnak állapította meg. A vízrajzi osztály magassági számai ennélfogva a térképnek vízrajzi kottáinál 04)5 irn éterrel kisebbek. Minthogy a szél okozta duzzasztás és az állóhullámok (Seiche) 0- 30 m vizszinkülönbségeket is okozhatnak, a vízmélységek meghatározása, különösen a parthoz közel, csak közelitő pontossággal történhetik. Azonfelül az áramlás és a hullámmarás is észrevehetöleg átalakítják és változtatják a pa rtmelléki tófenéket. A tó környékének térszinrajza és topográfiája a cs. és kir. kát mai földrajzi intézettől kiadott részletes i- Á _1, l 1- CTr Ár, A f 1A n O'» fmn r/n oL ~ n A Ír W T A« A d 1» T o I1 V A T O 11 A fi) Lül IV 47IVO 11 Cliapo/iliv. Oí-íUllUUCVU J « V liaov/a üö 0<iUl UIMMUUU. 1 • V/uo.“v/nj u K/ki KJ f " ** ** iv w tr c* »1 v főt. Laczkó Dezső és dr. Lóczy Lajos uraktól. Jelmagyarázat: Major Gyár Csárda Vadászház Erdőöri Jiáz Gőzmalom Vízimalom Mészégető Téglaház Rét és leg elő Berek Erdő Nád Szőlő Forrás Kőfejtő Homok- va gy Murvagödör Agyaggödi ir Vasút 2 vágánnyal «1 n Müút Országút Karbantartott kocsiút Karban nem tartott kocsiút Taligaút Gyalogút Átkelő rév Vasúti állomás „ megálló Gőzhajó állomás „ megálló Posta állomás Telegráf állomás Telefon állomás Megyehatár Községhatár Trigonometriai pont Mért magassági pont Nyilt befolyás nélküli terület
