Bolemann István: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 4. rész: A Balatonparti fürdők és üdülőhelyek leírása (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
II. A balatonparti fürdő- és üdülőhelyek ismertetése
22 A bíilíitonparti fürdő- és üdülőhelyek ismertetése. vezetik s ottan szénsavas — pezsgő-fürdőkre használják ; nem messze tőle ered a savóforrás, mely szintén ivókúrára szolgál főleg savóval vagy tejjel keverve. (Â savó készítésére a tihanyi apátság külön iuhnyájat tart, melynek tejét naponkint kétszer, reggel és este, behozzák a fürdőtelepre s ott készítik belőle a savót.) A harmadik vagy fürdöf orrás vizét kizárólag csak is melegített fürdők készítésére használják. E három forrás közül eddig, sajnos, csak a főforrás vizét analyzálták meg, míg a másik kettőről csak gyanítjuk, hogy vegyi összetételéhez nézve hasonlítanak a főforráshoz. A fő- vagy Ferencz József-forrás vizét 1855-dik évben dr. IIkller Flórián bécsi tanár vizsgálta meg. Szerinte van egy literben : (Erdélyi László fotográfiája után). 14. ábra. Kisfaludy Sándor szobra Balaton-Füredcn. Dr. Than Károly egy. tanár a balaton-füredi Ferencz József-forrás vizét a szulfa- tos savanyúvizek közé számítja és viszonylagos egyenértékűk százalékát következő- képen állapítja meg : kénsavas natrium 0 785 gramm, aluminium hydroxid 0'003 gramm, chlornatrium . . 0 091 » kovasav .... 0014 » szénsavas nátrium 0108 » organikus anyag . 0’385 » szénsavas mész . 0'829 » összesen . . 2‘266 gramm, széns. magnesium 0'040 » szabad szénsav . 2’067 szénsavas vas . . O'OIO » vagy » » . 1.207 köbctmtr. Hőmérséklete 12 5° C.
