Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
16 A B a la ton-me lié ki lakosság néprajza. járáshoz tartozik ; két járásbírósága van, az egyik Tapolczán, a másik Balaton- Füreden; ezen járásbirósági kerületek közül az első a zala-egerszegi, a második a veszprémi törvényszékhez tartozik. a) Járásbíróságuk Tapolczán, törvényszékük Zala-Egerszegen van a következő községeknek : 24. Balaton-Ederics. (X = 35° 2' 55", 9 = 46" 48' 40"; H = 104-119-406 m.) Kisközség, Meszes-Györöktől 6 6, a Balatontól 2 km. távolságban; hozzátartozik Fekete-Kastély puszta; 201 házzal, 1172 lakóval, 2068 kát. hold területtel; postahivatallal, postatakarékpénztárral; utolsó távíróállomása Keszthelyen és Tapolczán van. Birtokosai : Nedeczky Jenő és Sólyomy Lipót. Nemzetiségi tekintetben teljesen egységes, mind az 1172 lakója magyar. Vallási tekintetben 1117 lakója rom. katholikus; temploma Szent-János meg- kereszteltetésének tiszteletére van felszentelve; a veszprémi püspök szabad adományozásához tartozó Nemes-Vitának leányegyháza, melynek parochiája a XIV. századból való s mely anyakönyveit 1760 óta vezeti. — Ev. református lakója 1, ágostai hitvallású lakója 2 van, amazok a köveskálli, emezek a kapolcsi anyaegyházhoz tartoznak. — Zsidó van 52, anyaegyházuk Tapolczán van. Említik már 1262-ben így: «via de Edelich ad villam Tumoy», később már Hederych-nek írják (Csánki, III. 49.). Neve honnan ered, nem tudjuk. 25. Szigl igei. (X = 35° 6', 9 = 46° 48' 12"; H = 104—164—243 m.) Kisközség, Balaton-Edericstől 4, a Balatontól L4 km. távolságban; hozzátartoznak Kongó, Patacs és Czifra-major puszták; 146 házzal, 934 lakossal, 6415 kát. hold területtel; utolsó postája Gulácson, utolsó távíróállomása Tapolczán van. Birtokosai: Puteani Géza báró, Todeszko Hermann báró és Freystädter Jenő lovag. Nemzetiségi tekintetben 934 lakója közül 931 magyar, 2 német és 1 tót. Vallási tekintetben 903 lakója róm. katholikus, templomuk a Boldogságos Szűz nevére van szentelve, egykor plébániájuk is volt, ma azonban Tördemicz (1. ezt) leányegyházát képezik — Az ev. reformátusok száma 2, az ágostai hitvallá- suaké 4; azok a köveskálli, ezek a kővágó-őrsi anyaegyházhoz tartoznak. — A zsidók száma 25, anyaegyházuk Tapolczán van. Mint vár, castrum, már 1308-ban szerepel Zugliget néven, mely később Zeg- lygeth, Zyglygeth, Zeg(g)ligeth, Zegligeth és Zeghligeth alakokban is íródik. — 1344-ben királyi vár, 1408- és 1424-ben már a (győrmegyei) Moróczhidai (Simon bán fia) János birtoka. 1441-ben I. Ulászló mondja magáénak, 1445-ben már a pannonhalmi apátot illeti, 1453-tól 1504-ig az UjLAKi-családé, noha a MóROCZ-ok ismételten jogot tartottak annak birtokához. A vár alatt keletkezett, úgy látszik, később a falu, mely 1408-ban említtetik először «sub castro Zeglygeth», majd később Zegligeth al. nom. Wyfalu, Wyfalu (Újfalu) poss. Wyfalw neveken, s mely a vár- hoz tartozott (Csánki, III. 14. és 103.). Nevét fekvésétől és ligeteitől kapta.
