Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
A ft a la, ton-me Hé ki lakosság néprajza 59 Csalit: bokros hely; Kétágú— Keszthelyen; —hegy Bal.-Edericsen (Táb.-k. térk.). Csalló határrész Bal.-Berényben (Pesty: mse.)Csalogányos Lengyeltótiban, az eredeti tót névnek, Glaviczának alig egy évtizedes magyarítása. Csapás : a marhajárás és melléke (Mag}'. Tájsz.); 1. — Ordán (Pesty: mse., Táb.-k. térk.), A.-Őrsön és Bfö-Kajáron; 2. Nagy— Fokszabadiban, Disznó— Paloznakon, Tatár—- Zamárdiban, Szoros— Kővágó-Őrsön; 3. melléke Udvariban; 4. —ra dűlő Arácson, 5. —i dűlő Rendesen, Zamárdiban és Akaiiban. Csaphegy szöllőhegy Fokszabadiban (Táb.- kari térk.). Csattogó Kenésén (Pesty: mse.) visszhangjáról. Csák: személynév; —tető Szepezden, — györgy rété Keszthelyen. Csákány : kősziklás, kőbányás helyek megnevezésében; —hegy Bal.-Füreden, Paloznakon (Táb.-k. térk.), Csopakon; utóbbi helyen kőbánya is van, a hegy maga azonos a paloz- nakival (Pesty: Helyn. I. 61.); —kút és—kuti rétek Kővágó-Őrsön (Pesty: mse.). Csándor (Felső- és Alsó-)Vonyarcz-Vas- hegyen Csángó egy darab szőlő Bad.-Tomajban, nevét onnan kapta mert 1880-ban rakták, a mikor t. i. a csángókat is betelepítették. Csárda ; a hol e szó helynévben előfordul, ott mindig van vagy volt csárda; 1. Gamászai — Fokszabadiban, Tekeresi — Bfő-Kajárban ; 2. — i dűlő Őszödön; —i úti dűlő Rendesen valaha ott levő csárdáról, a hol egyszermind hajókiállás is volt (Pesty: mse.) 3. —rét Kiliti- ben ; c helyen állott vagy 70 év előtt a «külső csárda», ma már a falu egy része foglalja el helyét, de azért a név megmaradt. Császta ; a) —, ma kövestalajú szöllőhegy, az ecséri hegynek egyik része Kővágó-Őrsön (Pesty: mse.), ismeretes már 1093-ból, amikor Fülöp faluhoz tartozott (Csánki: III. 53.), s réve is volt (Ortvay: I. 190.). bj —i dűlő Bogláron. Csebere határrész Vörösberény-Almádiban (Pesty: mse.). Csehi; — völgyi dűlő (Pesty: mse.) és — tó Csehiben a községről. Cselédhorog dűlő Endréden. Csenge v. Csöngehegy alja, szántó és dombos legelő Salföldön (Pesty: Helyn. I. 68., Pesty: mse.). Csente határrész Endréden. Cser; 1. —, Kővágó-Őrsön (Pesty: mse.), Bal.-Szt.-Györgyön, Vörsön és Arácson; 2. Kis— Udvariban, Fekete— Lovason fekete földjéről, Vékony— M.-Győrökön, Vizvári— Zamárdiban és Endréden; 3. —tó (Kis- és Nagyi) Kővágó-Őrsön, mert a Cser(erdő)ben van; — alja Arácson; —orr Lovason, hajdan erdő, most csepőtés; —hegy Kőröshegyen és Tihanyban (Táb.-k. térk.); —kút Bal-Magyarodon; — oldal Szárszón, hajdan erdő, most legelő (Pesty mse.); 4. —hegyi kapu Tihanyban, kapu, mert az út ott indul el; —hegyúti dűlő Tihanyban ; - szegi szőllö Keszthelyen ; Csere : cserjés, bokros hely (M. Tájsz.). —lak és —oldal A.-Őrsön; Táb.-k. térképen hibásan: Cscrú'lak. Cseres; —ágy Bal.-Edericsen. Csereze M.-Győrökön pusztaszöllő (Pesty : Helyn. I. 69.). Cseréd; —Szepezden és Kőröshegyen ; itt ma szántó, egykor erdő (Pesty: mse.); —alja Kőröshegyen (Pesty: mse.). Cseri ; — Szárszón ; — földek és — völgy Vonyarczon; — szöllők Lovason. Cseresnyés; 1. — Bal.-Edericsen; 2. kút Kővágó-Őrsön (Pesty': mse.), —sürü Kenésén; a Cseresnyefa mint arbor metalis már 1257-ből ismeretes (Wenzel: VII. 457.). Csetekút Paloznakon. Csetény ; Kis—, Alsó— és Felső — szöllők, —alja kaszáló M.-Győrökön (Pesty: Helyn. I. 69.). Táb.-k térk. hibásan: Csat/. Csihegy Lovason. Csider erdő Gyencs-Diáson (PEsry: Helyn. I. 69.) Csige; Vár— Endréden: Csigeré Keszthelyen, 1. Czibere, Csikászó Zamárdiban (Táb.-k. t.) erdős hely. Csikerrét Kenésén a Csiker családról. Csillag; 1. —hegy Kilitin, —puszta Falu- szemesen (Táb.-k. térk.), 2- Határ—^ Kenese. Csimaz Endréden. Táb.-k. térképen hibásan : Czimas. Csingora lap Lovason. Csipkés; —tető Kővágó-Őrsön (Pesty: mse.); —völgy és —út Kenésén (Pesty: mse.); mindkettő a csipke (vadrózsa, rósa canina, M. Tájsz.) vagy balatoniasan csitkebokorról, mely mint dumus metalis már 1246ban említtetik (Wenzel: VII. 213.). Csirip-akol Endréden ; a Táb.-k. térképen hibásan Csirepakol, állítólag, mert csirip-csarap (szegény) emberek csinálták; ma Zsigmond- major (1. M. Tájsz. csirip-csup alatt). Csirke ; —parrag vagy -—földek Akaii ; —rét Zamárdiban (PESTY-nél mse.: Csirkehegy) és Endréden; baromfilegelő.
