Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)

Második fejezet: A helynevek

,4 Ba, laton- m el léki lakosság néprajza.

55

kön ; —(= Belső)Fonyód Lengyeltótiban ; —Ga- más Lellén; —Gamásza Fokszabadiban ; —Óvár Tihanyban ; —Szarkád Tihanyban; 2. —berek Bal.-Kereszturon és Őszödön; —bozót Keszthelyen; —dűlő Faluszemesen ; —erdőZalaváron, Őszödön, Rendesen (Pesty: mse.), Bal.-Füreden (Táb.-k. térk.) és Aszófőn; —forgató Kővágó- Őrsön; —hegy Bal.-Keresztúron és A.-Őrsön (Táb.-k. t.); — láp Tihanyban ; —malom Keszthelyen (Táb.-k. térk.), Csopakon és Endréden; —mái A.-Őrsön; mocsár Aszófőn ; —páskum

Fokszabadin; —rét Kőröshegyen (Pesty: mse.); —sziget Zalaváron; 3. —Hosszúföld Zánkán ; —Kistelek Lovason; —Kőhát Kővágó-Őrsön;

4. —Pusztai dűlő; 5. —Tüskés Kőröshegyen;

6. —ordai düllőrét Ordán (Pesty: mse.); —örsi dűlő Lovason; —orda-ali dűlő Bal.-Csehin.

Alibáni dűlő Tördemiczen.

Aliga Balatonfő-Kajáron ; egykor itt csárda volt, de elpusztult (Pesty: mse.).

Aligvár puszta Salföldön.

Alma : határmegjelöléseknél az almafa a régi időkben sokszor szerepelt (p. o. Almafa arbor metalis 1255. Wenzel: Árp. Uj Okmt. XI. 413.); 1. —hegy Szárszón (Pesty: mse.); —fa Paloznakon; 2. Édes— Kővágó-Őrsön. || Almás Bal.-Magyarodon (ősi typusú helynév, minő 1009-től kezdve előfordul Ny.Tört. Sz.). || Almádi ; —puszta = Öreg— Vörösberény- Almádiban; —major Alsó-Őrsön (Táb.-k. térk.).

Angol szöllők Arácson; a mellettük fekvő Ánglus-kertről, mely a tihanyi apátságé; régi nevök Kovácsrétek dillleje volt, mert a Kovácsok bírták.

Antalhegy Szigligeten ; állítólag újabb eredetű név.

Apáczafara Vörösberényben ; a hagyomány szerint egy apácza — mikor még a kolostori szüzek lakták a most már alapítványi kastélyt — átlépte a zárda szigorú szabályát s teherbe esett; terhétől menekülendő, titkos helyet keresett magának, de útjában a fájdalmak utolérték s megszült; erről vette a hely, a hol ez történt, a fenti nevet (Pesty: mse.).

Apadás : bozót, melyet a Balaton vize évről-évre ellep; ha nincs rajta viz, kaszálják; 1.—: Paloznakon, Kövesden, Csopakon, Bah- Berényben és Őszödön; 2. Viz— Bogláron;

3. Jobbágyi — A.-Örsön; 4. —a: Balaton — Tihanyban, Torma — Csopakon.

Apáti; a) —, —tető, —rét, —hegy, — hegy alja Tihanyban (Táb.-kari térk.); először már 1093-ban említtetik mint villa (Wenzel: VI. 69.), később is majd mint villa, majd villicus, possesio szerepel (Csánki: III. 26.); b)— dűlő és Belső— Balatonfő-Kajáron (Táb.-k. t.).

Aprós Lovason apró (alacsony) erdejéről (M. Tájsz.).

Arács Lellén (Pesty: mse.; Táb.-k. térk.).

Aradi rét Balatonfő-Kajáron; Pesty: mse. szerint azért, mert a rajta keresztül folyó ér gyakran megárad; mondanunk sem kell, hogy az árad szónak semmi köze az Aradi névhez

Arany : többnyire a kitűnő, a jó értelmében; —kút Endréden jó vizéről; —hegy Balatonfő-Kajáron, mert jó szöllőhegy ; —ház Tihanyban a babona szerint ott elrejtett kincsékről, j Aranyos : — kútforrás Lovason kitűnő vízzel.

Aszó' : olyan völgy, a melyen végig esős időszakban és tavaszszal olvadáskor kisebbszerű patak foly, de egyébkor száraz (M. Tájsz.); már 1055-ben előfordul (Szamota J. : a tihanyi apátság alapító levele, 4.); 1. Kerék— Kenésén; 2- Diászó (— Diás -f- aszó) Zamárdiban; Vár- (a)szó Lellén; 3. — B.-Füreden, víztelen völgy, meredek parttal.

Asszony ; Szűz Máriáról, mint az az összetételekből kétségtelenül kitűnik; Nagy— Szárszón; Mária —sziget Vörsön.

Atya hegy a Táb.-k. térk. szerint Lovas határában van, de én e nevet ott a nép ajkán nem találtam meg.

Avas : régi, nagyobbrészt már kopárosodó erdőrész (M. Tájsz.); 1. — Bal.-Keresztúron és Szigligeten ; a hagyomány szerint utóbbi helyen a somogyi törökök itt kötöttek ki, ha mulatozásra átrándultak ; 2. —erdő P'aluszemesen (Táb.-k. térk.).

Ábrahám ; a) Szent—, híres szöllőhegy, melynek egyik fele Belső— Rendes faluhoz, a másik fele Külső— Salföld faluhoz tartozik (Pesty: Helynevek I. 17.). Ma puszta (Pesty: mse.; Táb.-k. térk.). Említik már 1217-ben is, melytől kezdve majd mint villa, majd mint possesio szerepel (Csánki: III. 26.); b) —séd vagy Burnótvize (1. ezt is), mely Belső- és Külső- —°t egymástól elválasztja (Pesty: Helyn. 1.17.).

Ádándi dűlő Kilitin, mert az ádándi határra dűl.

Ágos ; a) —sziget (Pesty: mse.) Kőröshegyen; lindzsás (= vízállásos), lapályos rét; b) —vári erdő (Pesty: mse.) Kőröshegyen: forrásos, fakadásos hely kifolyó kúttal.

Ágy : az area, pulvinus, beet értelmében (Ny.-Tört. Sz.); Diás— Kenésén; Keserű— M.- Györökön.

Állás ; a jószág számára készített faállásról; Barom— Bfő-Kajáron; Juh— Endréden; Kos— Szárszón, Kőröshegyen.

Álló; lefolyástalan helyekre; Sár— Sze- pezden. || Állós : Viz— Bal.-Berényben.

Álom; —kút Arácson, hatalmas jó forrás. íj