Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Előszó
VI /1 Balaton-melléki lakosság néprajza. sága rovására történhetnék meg. 1897-ben és 1898-ban a Balaton néprajzi felvétele teljesen szünetelt, ez idő alatt, mint a ZlCHY-expeditió ethnographusa a magyar őstörténet ügyét szolgáltam az orosz birodalom európai és ázsiai részeiben. 1899-ben újból felvettem a kutatás harmadéve elejtett fonalát, folytattam azt 1900 és 1901-ben is, mely év szeptemberében fejeztem be végleg a helyszíni felvételt. A felsorolt években a helyszínén való felvételi munkában úti naplóim szerint összesen 240 napot töltöttem; voltam a Balaton mellett az év minden havában kivétel nélkül s az ötven falu között egy sincs olyan, a melyben csak egyszer fordultam volna meg. Az anyag feldolgozását már 1900 elején kezdtem meg, hogy a mennyiben írásközben még egyes hiányokra akadnék, azokat a még tervbe vett utazásokon pótolhassam. — A munkát a Balatonpart községeinek általános természetű ismertetésével kellett kezdenem, hogy az ötven község specziális viszonyaival, így fekvésével, tartozékaival, birtokjogával, nemzetiségi és vallási állapotaival, közigazgatási és közgazdasági berendezkedésével stb. később külön-külön foglalkozni ne legyen szükséges. Ha egyes községekről van szó, rendesen ezeket az időnkint változó s tulajdonképen ephemer értékű adatokat keressük legelőször s a néprajzi monographiákban ezek helyett rendesen a Helységnévtárra s egyéb forrásokra való utalást találunk; pedig bizony e források vajmi keveseknek állnak rendelkezésére; így egy időpontra fixirozva valamennyi adatot községenkint együtt találjuk. — A helynevek fejezetével — a helynévadás forrásainak, formáinak és okainak megállapításán kívül — főként a Magyar Helynévtár ügyét akartam szolgálni s a legfényesebb eredménynek venném, ha azok, kik ebben a kérdésben illetékesek, némi ösztönzést nyernének a nálunk már több mint félszázados eszme megvalósításához. — Egyébként úgy a helynevekről szóló, mint a többi fejezetekben is tüzetesen ismertettem a gyűjtési módszert és pedig nemcsak a magam igazolására s más gyűjtések értékének kellő megvilágítására, hanem különösen azért, hogy a gyűjtési módszert — annak egységesítése czéljából — mindenki megismerhesse, ki ez irányban dolgozni akar, de épen a gyűjtés módjára nézve, irodalmunk kézikönyvek és utasítások híjján lévén, semmi tájékoztatást sem kaphat. — A népesedési mozgalmakról szóló fejezetben a Balatonpart népessége 1720-tól kezdve mintegy szemünk előtt épül ki mai alakjába; a fejlődés megmutatja, mily része volt abban a felekezeteknek és nemzetiségeknek; a családok földrajzi eredetének nyomozása a XIX. században a Balaton mellé települt lakosság behuzódási területének földrajzi megállapítására vezet; végül a természetes szaporodás tanulmányozása a Balaton-mellék
