Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)

Második fejezet: A helynevek

54 A Balaton-melléki lakosság néprajza. neveit, melyeket eddig csak hozzávetőlegesen lehetett megállapítani, pontosan a térképre vezetni engedi. Természetesen sem Ortvay, sem Pesty, sem Csánki adatait a maguk egész terjedelmében itt fel nem használhattam, mert rám nézve az egyedüli fontos kérdés az volt, mikor szerepel az illető helynév először okleveleinkben s így az adatokból kikerestem a legrégibb évszámot; hogy e helynév a következő századokban mikor fordul még elő, hányszor, mily alakban (vagyis helyesírással), mily ügyek alkal­mával, mily levéltárakban, stb. ezek ismétlését nem tartottam e keretbe beszorí- tandónak, de hogy e kérdésekre bárki is könnyen megtalálja a feleletet, mindenütt pontosan idézem a forrást s a részletekre csak ott és annyiban terjeszkedem ki, a hol és a mennyiben újabb-újabb meghatározások váltak lehetségessé. Tudom, hogy e szakasz nyelvi feldolgozása sok kívánni valót hagy fenn, hogy úgy az irodalmi források felhasználásával megadott magyarázatok, mint azok a népies megfejtések, melyek helyességének kritikáját legtöbbször a nevek alkotó részeinek jelentése adja meg, még mindig igen sok helynevet hagynak megvilá- gosítatlanul, tudom, hogy e sokból a nyelvészek, történészek, ha ők veszik újabb elemzés alá, sokat meg fognak fejteni, de tudom azt is, hogy ez nálunk csak akkor kerül sorra, ha a Tájszótár, a Nyelvtörténeti Szótár mellé a magyar tudományosság egy Helynévtár kidolgozását is programmjába veszi. Adig megtettem annyit, a meny­nyit mint ethnographus — s nem mint nyelvész vagy történész —- a rendelkezé­semre álló eszközökkel megtehettem s megtenni köteleségemnek ismertem. Agarász-puszta Ordán (Pesty: mse.; Táb. k. t.). Ajtós határrész Bal.-Füreden és Arácson. Akarattya-puszta és — —alja Kenésén (Pesty : mse. ; Táb. k. t. hibásan Akarata) ; már 1109-ben említik, mint lakott helyet (Csánki: III. 219.). Akasztó; —domb Palozmkon és Sziglige- ten; ősi typusú elnevezés, már 1200 körül is alkalmazásban (Ny.Tört. Sz.). Akasztófa ; erről kapja nevét a domb vagy hely, a hol szükség esetén azt felállítot­ták ; előfordul régi helynevekben is ; az —t (arbor palatini) már 1291-ben említik (Ny.Tört. Sz.); —domb Tihanyban (említi Herman O. is). Ide tartozik a Bitfa szó (1. ezt), s valószinűleg az Akasztó is. Akol : a balatoni kiejtéssel akó; 1. Csirip— Endréden, YTad— Kővágó-Őrsön; 2. —i tábla Vörsön; ezek mind a rajta levő vagy volt aklok- ról; 3. —kötető Arácson, akkora kőszikla, mint a templom. Aklos (Kis- és Nagy-)Kilitin ; c két darab földön valamikor káptalani akol volt, a mai nemzedék azonban azt már nem látta; a Kis— csak amolyan eldülőzött föld, a Nagy— azonban nagy tábla. Al- ; a fekvésről ; —Diás Gyenes-Diáson ; —Vashegy és —Vonyarcz Vonyarcz-Vashegyen (mindhármat 1. Táb. k. t.\ Alatt; a fekvésről; 1. Hid— Lovason, Falu— Fokszabadin; 2. Falu — i dűlők Lellén, M.-Győrökön; Ujszöllők —i dűlő Keszthelyen. Alul: a fekvéséről; Enyingi úton — Fok­szabadin. Alas: alul fekvő ér! elemben ; Vörsön, Bal.- Magyaródon. Alj : valaminek — hegy, part, falu stb. — az alja, alsó része; 1. — Vörösbcrényben ; 2- Szöllőlábi— Vörösberényben ; 3. —föld Cso­pakon lapos rét; 4 —béli szöllők Arácson; 5. Akarattya-puszta, Apátihegy, Beczcdüllők, Bodonszeg, Bozót, Csókapartok, Erdő, Eaiszti erdő, Falu, Fitospart, Grádics, Gyümölcsös, Házik, Hegy, Hegyestető, Hóki, Hosszúsós, Kercszthegv, Kert, Kertek, Kishegy, Kisörsi kertek, Kőhíd, Kősziklák, Lábod, Lécz, Likak, Lucs, Máma, Mező, Miklós, Nagyvölgy, Palota, Part, Pétcrhegy, Pusztatemplom, Sándorhegy, Sédek, Sürü, Szálaserdő, Szerkő, Sziládi, Szöllők, Telek, Tégla, Tóti erdő, Újhegy, Út, Vár, Veréb­hegy és Vörösföldek —a (1. a felsorolt főszók alatt); 6- Tót—ai dűlő Kőröshegyen, Part—ai legelő Bal.-Bcrényben, Kert—ai dűlő M.-Györö- kön és Rendesen, Kert—ai rétek Lellén, Szöl­lők—ai legelő Akaiiban, Szöllők—ai földek Örvényesen. Alsó: fekvéséről; 1. —Bene Csopakon; —Csándor Vonyarczon; —Csetény M.-Györö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom