Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Nyolczadik fejezet: Babonák
414 A Balaton-melléki lakosság néprajza. a mi magzatának árthatna; ne rúgjon kutyát, mert a köldökibe megy a szőr s a gyerek rühös lesz; ne nézzen a sírba, mert a gyermek nem marad meg; ha csúnyát lát, távoz- tassa el egy párszor a kezét derekától s akkor az nem árt neki; gyümölcsöt pedig ne üssön a testéhez, mert az a születendő gyereken meglátszik. Említettük már, hogy ha a gyerek megszületett, s fiú lett, bundába göngyölítik, hogy a haja kondor legyen s hogy szülő asszony kilencz napig nem hagyja el ágyát, hogy meg ne ronthassák. Az anya első útja az egyházkelő, ha előbb máshová menne, a gyerek kujtorgó lenne. A kis csöcsömöst azontúl sem szabad magára hagyni, hogy a lud- vércz ki ne szopja a vérét; ha vendég jön, annak le kell ülni, hogy el ne vigye az apróság álmát. Ha az anya nincs otthon s teje a mellbe gyul, a gyerek rí utána. Némely kisgyermekes anyának soká jön meg a tejé, az ilyet a sertésetető moslékos sajtárból etetik meg sózatlan lencsével. Viszont, hogy a gyermek könnyen elváljék a csöcstől, az anya disznóvállúra ülve szoptatja meg. Azt már említettük, hogy a későn járni tanuló gyermeket holduján az utczára viszik s a szomszédokra apellálnak, meg hogy a kis gyermek leszáradt köldökét a leánykával oldatják fel, hogy jó fonó-szövő legyen; ezeket a kis gyermekre vonatkozó babonákat itt még azzal egészítjük ki, hogy a kis fiúnak az első gatyát egy ülő helyben szótlan kell megvarrni s ha aztán lánykérőbe megy, nem vetik meg a legelső helyen sem. A hetedik gyereket szerencsésnek tartják, az meglátja a földben a rejtett pénzt, nyomkodásától elmúlik a derékfájás s elvész a hóttetem (kinövés a testen), ha ő rágja le. Külön csoportba tartoznak a betegség ellen való babonák és gyógyszerek. Általános természetnek ezek: Seprűvel senkit sem szabad megverni, mert az illető elszárad; ugyanezt tartják a házi állatokról is. A ki Szentgyörgynap előtt kígyót lát, az abban az évben nem lesz beteg. Gyermekeknek általános természetű gyógyszer a Szentgyörgynap előtt fogott kigyó, melyet kis zacskóban felakasztva éhen hagynak dögleni; ha aztán a gyerek beteg, letakarják lepedővel s alatta egy tányéron a rohadt kigyó egy részét meggyujtják; a füsttől a gyerek jobban lesz. A fejfájás ellen már láttuk, hogy a megnyírt hajat el kell égetni, különben a férfinak az új nyiratásig mindig fáj a feje. A hideglelés ellen több eljárás ismeretes; hogy a holdujuláskor hogyan szokták gyógyítani, azt már láttuk; ezenkívül zöld békát üvegbe tesznek, réá vizet öntenek s a beteg kilencz nap arról iszik; vagy jegygyűrűről kell inni a betegnek; vagy a macska seggit kell megmosni s a mosdóvízzel itatni a beteget. A kinek sárgasága van: viseljen aranyzsinórt a nyakában; egyék sáfrános ételt; igyék aranygyűrűről; nézzen a kehelybe; igyék lúdsz. rt borban; egyék meg három darab fejtetőt kenyérben; viseljen aranygyűrűt a nyakában, azt véletlen veszejtse el, mert a ki azt megtalálja, arra ragad rá a sárgaság; ha valakinek sárgasága van: sótalan kását főznek s a beteg neme szerint kan vagy- nősténykutyával etetik meg; kilyukasztanak egy sárgarépát, a beteggel bele vizelteinek és füstre akasztják; levizeltetnek egy darab húst a beteggel s azt megfőzve kutyának dobják, hogy a sárgaság arra ragadjon; a betegnek mindenféle szőriből metszenek egy kicsikét s azt kenyérbelivel összenyomkodva tojáshéjban istenátkozta tüskefára akasztatják a beteggel; használ az is, ha a beteget sárgafűzvessző levével gőzölik és itatják meg. — Nehézség (nehézkor) ellen: a gyermek nyakára gyöngyöt raknak; a gyermeket meghintik a templom porával; megfüstölik szentelt tömjénnel; az asztal helyire (ez a hely a házban olyan szent, mint az oltár a templomban) fektetik arczczal nyugat felé; háromszor átbujtatják a moslékos sajtár abroncsán; megváltoztatják a keresztnevit; azt a ruháját, melyben a baj kezdődött,
