Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Nyolczadik fejezet: Babonák
408 A Balaton-melléki lakosság néprajza. lomból kijövet pedig a szenteltvizet a vállán keresztül fecskendezi el és nem az orczájára. Mesterségére a többi boszorkány tanítja, azok mutatják meg, hogyan kell embert és állatot megrontani, seprűn repülni, a tehén tejét elvenni, gyereket kicserélni, elváltani, stb. Hogy ki a boszorkány, azt a Luczaszékéről más halandó is megláthatja, mikép azt alább még elmondjuk. A boszorkány ellen védekeznek is, így Szent-György-nap hajnalán a pásztor a gazda házának ablakába s minden melléképületnek — istállónak, ólnak, stb. — ajtaja fölé nyírfaágat tűz, mert akkor a boszorkány elkerüli a házat. Az ördögről igaz, hogy beszélnek, mert hiszen láttuk, hogy a boszorkány is annak adta el magái, de azért nem sokat tudnak róla; azt mondják, ha az ember este a tükörbe néz, meglátja az ördögöt; a mit ezen kívül hallottam róla, tisztára bibliai eredetű. A garabonczás vagy garaboncziás diák, a kit a napfogyatkozásnál említettünk, földön lett ember, tejjel, tejfellel és tojással él, könyv és bot van a kezében, kalap a fejében; néhol —- így Szigligeten is — azt mondták, hogy respegje (= messze- látója) is van. Nem mindig jár egyedül, olykor kettesével, hármasával jelenik meg; ha szerény kérését, hogy tojást és tejet kapjon, teljesítik, ártalmatlan, de ha megtagadják, hamar elsorvad a gazda is, a felesége is, meg az egész ház népe is. A garabonczás azért veszedelmes, mert ő a sárkány ura. A sárkány kígyóból lesz, még pedig olyanból, a melyik hét évig nem látott embert; nem is más az, mint egy nagy kígyó, mely erdős és vizes helyen odvas fákban nevelődik fel, csúnya helyeken és a hegytetőkön szeret tanyázni, nagy feje és nagy farka van. A garabonczás a könyvéből «olvassa meg» a sárkányt, ebből imádkozza azt ki a kőlikból, imádságával megszelídíti, aztán hirtelen felül a hátára; a sárkány jobbra-balra csapkodja a farkát, mint egy hosszú nyomórúd emelkedik az égbe, megered az eső, a zápor és hull a jég. A garabonczás a sárkánynyal való barátkozása folytán előre meg tudja mondani, hogy eső és vihar lesz. Csak egy helyen (Kenésén) hallottam azt, hogy a sárkány, ha egyszer felszállt a felhőkbe, csak hét év múlva jöhet le megint a földre. A táltos a rejtett pénzt őrzi s mikor ezt a garabonczással akartam azonosítani, a nép mindenütt a leghatározottabban tiltakozott ellene; ez más, mint a garabonczás, nem törődik az álattal, nincs se sárkánya, se lova s addig helyéről nem mozdulhat, míg a pénzt, a melyet őriz, el nem hordják. Majd minden falu határában van egy-egy olyan határrész, a hol a nép rejtett pénzt sejt, így Aszófőn a Pusztatemplomnál, Rendesen a Kőpincze nevű határrészben s általában olyan helyeken, a hol valamikor valamiféle épület is volt. Azt mondják különben, hogy a rejtett pénzt meg lehet látni a földben; meglátja p. o. a hetedik gyerek, meglátja az is, ki körmeit gyíkolajjal megkeni s aztán jól összeszorítja. A ludvércz, melyet hívnak fajtalan léleknek és tébolygó léleknek is, a melyet azonban sohasem azonosítanak a hazajáró lélekkel, a legveszedelmesebb gonosz szellemek egyike. Ejfél közben szokták látni; a mint a kéményen «beszolgál» (= besurran), olyan, mint egy nyomó- vagy petrenczerúd, fényes, szalad, szikrát hány. A ludvércz rendesen ember képében látogatja meg áldozatait, csak a lábujja olyan, mint a lóé, csak ezt a részét nem tudja megváltoztatni. A ludvércz a férfihoz p. o. elhalt szeretője, a leányhoz legény, legényhez leány képiben látogat s fajtalankodik, szerelmeskedik vele; ez az áldozatot annyira megviseli, hogy elsorvad bele. Ha valaki agglegény vagy vénlány marad, azt mondják, azért nem tudott megházasodni,
