Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Hetedik fejezet: Lakodalom, keresztelő, temetés
A Balat oii-m éllé ki lakosság néprajza. 401 Persze a népéletben vannak egyes kiváló alkalmak, a mikor az ilyen csúfnevek s a népies humor egyéb megnyilatkozásai tömegesen fakadnak ki, sot egész versezetekbe kerülnek össze. Egy ilyen versezet az, a melyet Zamárdiban egy biró- választáskor csináltak; Zamárdiban t. i. alig van ember, a ki nem akart volna biró lenni, a sok versenyzó' egymást bosszantotta a sok megszólással, melyeket aztán a nép versbe fogott; igaz, nem érti meg, a ki a helyi viszonyokat nem ismeri, de a szükséges magyarázatokkal a legjellemzőbbek egyike. A vers maga így szól : Kovács Antal biró akar lenni, Szakáll Józsep nem akarja engedni. Varga Ferencz is fáciál, De nem ereszti a halál.1 Matyikó Jánosnak is jól esne, Ha még egy hold földet vehetne.2 Elfogyott a községbankó, Nem lesz biró Bőrke Jankó.3 Zsidó Ferkó hisz’, hogy biró lesz, Azér ránczos csizmát vesz.4 Sarki ördög köszörüli késit,3 Kani János elrontja az élit.6 Varga István tömlöczsza . ó, Nem lesz abból többé biró.7 Éljen Rezi Józsep biró —Ezután is! E vers megértéséhez pedig — követve a jegyzetszámokat — tudni kell a következőket: 1. Varga Ferencznek még él az apja, a vagyon az övé s így a fiú addig biró nem lehet, míg az apja meg nem hal s a vagyont át nem veszi; ezért nem engedi bírósághoz a halál. 2. Matyikó J. már egyszer volt biró s akkor szerzett is egy hold földet, verse erre czéloz. 3. Bőrke csúfneve Csehi Jánosnak, a ki már biró volt ugyan, de bírósága alatt hozták be az első pótadót a faluba s így bírósága nem volt boldog emlékezetű. 4. Matyikó Ferkó a «Zsidó» csúfnevet azért kapta, mert épen a zsidó volt a szomszédja. 5. A «sarki ördög» szintén egy Matyikónak a csúfneve. 6. Kani volt Szabó János mellékneve, szintén biróviselt ember, s bírósága alatt az utczán minden menyecskét megcsipkedett. 7. Varga J. is biró viselt ember volt, de bírósága alatt egy gazember felgyújtott egy házat, nagy tűz lett s mikor a gyujtogatót megfogták s ütni kezdték, biró létére ő is azt kiáltotta: «Csak üssétek!» Agyon is ütötték egészen. A biró ezért tömlöczbe került s ezért nem lesz belőle többé biró. Megjegyzem, hogy e vers vagy háromszor ilyen hosszú s a trágárság sem hiányzik belőle, de a nép eleven humorának jellemzésére hozzáteszem azt is, hogy ezt a verset a korcsma asztala mellett akár hatszor ily hosszúra is el tudják nyújtani. A nép humora kimeríthetetlen a zsidóknak adott csúfnevekben. Ilyen zsidóknak adott csúfnevek: Roszkorgyütt B.-Füreden (mert abban az évben jött, a mikor a fillokszera), Csángó B.-Füreden (mert a csángó telepítések idején került ide), Zsódéros Tihany (mert egyik válla alább áll, mint a másik), Darabujjú Tihany (mert egyik ujja csonka), Adószedő Tihany (mert régi nagy sapkája van), Fanyelvű Kővágó-Őrsön (mert akadozva beszél), Másfél zsidó u. o. (mert igen magas), Félliter u. o. (mert igen alacsony volt), Magtalan u. o. (mert 16 gyermeke volt), Bogaras u o. (mert tetves volt), Nyálas u. o. (mert mindig nyáladzott), Kutyási B.-Tomajban (mert A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. III. k. 2. r. 26
