Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Hetedik fejezet: Lakodalom, keresztelő, temetés
A Balaton-melléki lakosság néprajza. 397 nevek németes ferdítései és kurtításai azok. Ilyenek: Hanesz (János), Vásztl (Sebestyén), Palczer (Balthazár), Lépált (Lipót), Hízl (Mátyás); ilyenek Fróni (Veronika), Slászti (Skolasztika), Ónamirl (Anna-Mária), Pervi (Borbála), Báni (Johanna). IV. Melléh- és csúf ne réh. E helyen kell megemlékeznünk azokról a nevekről is, a melyeket az ember nem a keresztségben, hanem az életben kap s a melyek sajátos módon nemcsak megmaradnak, hanem öröklődnek is. E nevek eredete egyáltalában nem könnyen tisztázható. Némelyik határozottan csúfolódó természetű, tehát gúnynév, ám csak addig, míg az viseli, a ki kapta s a kire tehát talál; ha e név azonban már átszáll a gyermekekre, unokákra, csúfolódó természetét elveszti, s mint egyszerű megkülönböztető név (a család egy másik ágától) melléknévvé változik. Sok név kizárólagosan melléknév eredetű és természetű, melyet szükségessé épen az tett, hogy egyes családok nagyon megszaporodtak az egyes falvakban s azok egyes ágait meg kellett egymástól különböztetni. A családnevek felsorolásánál láttuk, hogy egy faluban egy és ugyanazon néven 15—20 család szerepel, melyek a legtöbb esetben mind rokonok is, s minthogy a nép a keresztnevekben is conservativ, a 4—5 forgalomban levő keresztnév a nagy családok egyes ágainak megkülönböztetésénél vajmi kevés segítséget nyújt; ezek kényszerítik a népet a melléknevek adására vagy a csúfneveknek melléknevekül való felhasználására. A melléknévadás egyik jellemző formája azokban az esetekben fordul elő, mikor egy legény valamely családba beházasodik fiúnak az egyetlen leányhoz. Mióta Szabó József beházasodott a Józsa-családba, Szabó József Józsa a neve, a mikor is a feleség neve a harmadik helyre került. Varga János elvette a Dezső- lányt, ezt úgy mondják, «beházasodott Dezső-nek» s neve azontúl Varga Dezső János volt, a mely esetben a feleség neve a második helyre került. Ilyen volt Sándor Szűcs Mihály esete is, mely hármas névből az első a férfi, a második az asszony vezetékneve; egy ideig ezen a hármas néven hívták őt, de később a saját eredeti vezetéknevét, a Sándort elhagyták s ma már csak Szűcs Mihálynak nevezik, a mi mintegy a fiúsítási folyamat befejezése. Ez a három eset egész fejlődést tár elénk, melyben a melléknév vezetéknévvé alakul, átmegy a gyermekekre s annyival érdekesebb, mert mindhárom példa egy faluból, Balatonfő-Kajárból van merítve. Hasonló példát a Balatonmellék minden falujából fel lehet hozni s már a balatonfüredi ref. egyház anyakönyve a XIX. század elején megmondja egy jegyzetében, hogy «Tobak Simon N. olyan Tobak, a kinek Simon a felesége». S hogy ez öröklődik is, sőt az asszony neve épen öröklődés közben kerül első helyre, arra ugyancsak Balatonfő-Kajár ad példát, a hol a Varga-család egyik ágát Dezső-Vargának, a Tóth-család egyik ágát Farkas-Tóthnak nevezik, megkülönböztetésül a többi Vargáktól és Tóthoktól és pedig mindkét esetben a nagyanya családnevéről, tehát immár harmadíziglen. Néhol még ez a megkülönböztetés sem elegendő. így Fokszabadiban 16 Varga-család van; valamennyi törzsökös, de az egyik ág valamikor a régmúltban Majsáról eredezteti magát s ezt az ágat Majsai Vargának nevezték; ámde utóbb ez az ág is nagyon elbokrosodott s egyik ágazata most már hármasnevű, Markus Majsai Varga, a melyből a Markus az anya nevét jelenti. A melléknevet sokszor személyes tulajdonságokból merítik s épen az a sajátságos, hogy az
