Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
A Balaton-melléki lakosság néprajza. 27 része a királynak, a bakonybéli apátnak s lakták egytelkes nemesek is. 1473-ban mint a bakonybéli apátság birtokát Fejérmegyéhez számítják (Csánki, III. 236.) Elöneve fekvését jelzi a Balaton fejénél, vagyis legészakibb részénél; a Kajár mit jelent, nem tudom. 49. Fokszabadi. (X = 35° 47' 49", ® = 46° 53' 38"; H - 104—110—142 m.) Kisközség, Balatonfó'-Kajártól 15, a Balatontól 4'5 km. távolságban; hozzátartozik Gamásza puszta; 293 házzal, 1507 lakóval, 9792 kát. hold területtel; póstá- val, póstatakarékpénztárral ; utolsó távíróállomása Siófokon van. Birtokosa a veszprémi r. káth. káptalan. Nemzetiségi tekintetben 1507 lakójából 1502 magyar, 3 német, 1 horvát és 1 tót. Vallási tekintetben 672 lélek róm. katholikus ; plébániája a XIV. századból való, 1814-ben restauráltatott, temploma Szent Anna tiszteletére van felszentelve, a veszprémi káptalan patronátusa alatt áll. — Az ev. reformátusok száma 811, anyaegyházuk 1536-ban keletkezett, anyakönyvei az 1741. évvel kezdődnek. — Az ágostai hitvallásuak száma 9, anyaegyházuk Lajos-Komáromban van. — Zsidó van 15, anyaegyházzal Siófokon. Először említik 1449-ben Fokzabady, majd csak Zabady néven ; a fejérvári prépostságé volt s a népesebb községek közé tartozott (Csánki, 111. 251.). Nevét részint a mellette elfolyó Sió folyótól, melynek még a XIII. században Fok volt a neve (1. a Helynevek ez. fejezet betűrendes szakaszát), részint szadados lakóitól kapta. 50. Siófok. (X 35° 43' 12", rp - 46° 54' 28"; H = 104—109—113 m.) Nagyközség, Fokszabaditól 5'9, a Balatontól 0 5 km. távolságban ; 286 házzal 2381 lakóval, 5016 kát. hold területtel ; pósta-, távíró-, vasút- és gőzhajóállomással, póstatakarékpénztárral; fürdő- és nyaralóhely (1. Boleman, 34.). Birtokosa a veszprémi káptalan. Nemzetiségi tekintetben 2381 lakójából 2314 magyar, 53 német, 4 horvát, 8 tót és 2 egyéb. Vallási tekintetben 1732 lakója róm. katholikus; plébániája 1725-ben keletkezett, anyakönyveit az 1725. évtől vezeti, temploma a Boldogságos Szűz látogatására van szentelve, patronusa a veszprémi káptalan. — Az ev. reformátusok száma 152 s anyaegyházuk Somogymegyében Kilitiben van. — Az ágostai hitvallásuak 24-en vannak s a lajos-komáromi anyaegyházhoz tartoznak. -— A zsidók száma 472, anyaegyházzal helyben. — Ezeken kívül van még 1 egyéb vallású lakója is. Először 1137-ben fordul elő neve a «tributum de Fok» kifejezésben, későbben possessio Fok alakban; állandóan Somogymegyéhez tartozott s még 1536-ban is Somogymegyéből említik Fook néven (Csánki, II. 606), míg ma, sőt már a XVIII. század elejétől kezdve is Veszprém megye területét képezi E változás mikor történt, nem tudjuk. Ez a történelmi múlt magyarázza meg. egyrészt azt, hogy református hívei a somogymegyei Kiliti anyaegyházához tartoznak, másrészt azt, hogy római katholikus plébániájának leányegyházai közt találjuk a somogymegyei Kiliti hatá
