Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
A Balaton-mei léki lakosság néprajza. 25 A) Veszprémi járás. Ide tartoznak Almádi és Vörös-Berény kisközségek, melyeknek járásbírósága Veszprémben van. 45. Almádi. (X = 35° 40' 42", © = 47° V 52"; H = 104—127—269 m.) Kisközség, Alsó-Őrstől 4*2, a Balatontól 04 km. távolságban; hozzátartozik Porgyöp puszta; 85 házzal, 296 lakóval, 6114 kát. hold területtel; pósta-, távíró- és telefon-állomással ; fürdő'- és nyaralóhely (1. Boleman, 32.). Birtokosai a felsó'-örsi birtokosság és a veszprémi káptalan. Nemzetiségi tekintetben 296 lakójából 289 magyar, 7 német. Vallási tekintetben 161 lakója róm. katholikus, kik a vörös-berényi anyaegyházhoz (1. ezt) tartoznak; kápolnájuk Szent-Margit szűz és vértanúnak van felszentelve. — Az ev. reformátusok száma 123, fiókegyházat képeznek, mely a vörös- berényi ref. anyaegyházhoz (1. ezt) tartozik. — Az ágostai hitvallásuaknak — 12 — anyaegyháza Veszprémben van. — Zsidó nincs. A mohácsi vész előtti időkből ennek az Almádinak nyoma nincs; különben azelőtt Vörös-Berény pusztája volt s csak a múlt század hetvenes éveiben (1877) lett önálló községgé. Nevét szöllőiről és gyümölcsöseiről kapta. 46. Vörös-Berény. (X — 35° 40' 30", © = 47° 2' 44"; H = 104—164—307 m.) Kisközség, Almáditól 15, a Balatontól l’l km. távolságban, hozzátartoznak Fűzfő és Tölgyes puszták; 159 házzal, 792 lakóval 3871 kát. hold területtel; utolsó postája Almádiban és Szent-Király-Szabadján, utolsó távíróállomása Almádiban és Veszprémben van. — Birtokosa a tanulmányi alap. Nemzetiségi tekintetben 792 lakójából 782 magyar, 9 német, 1 egyéb. Vallási tekintetben 408 lélek róm. katholikus; ezek plébániája a XIV. században keletkezett, eredetileg a pálosok kolostorához tartozó Szent-Ignácznak felszentelt temploma 1749-ben restauráltatott; most a tanulmányi alap patronátusa alatt áll, leányegyháza Almádi. — Az evang. reformátusok száma 369, anyaegyházuk 1672-ben keletkezett, anyakönyveik az 1735. évvel kezdődnek, fiókegyházuk Almádi. — Az ágostai hitvallásuak száma 6, a zsidóké 9, mindkettő anyaegyháza Veszprémben van. Először 1109-ben említtetik Zaarberin néven, melyet később Bérén, Beryn, Zarberyn, Zaar Berin, Zarbheren, Zarbherem, Zarberen, Zaarberen alakokban is írnak; Szent-Mártonról czímzett plébániája már 1297-ben feltűnik; a veszprémi apáczáké és a veszprémi káptalané volt (Csánki, III. 222.), a pálosok birtoka volt II. József császár idejéig. A Szár előnevet mikor cserélte fel a Vörössel, nem tudjuk; a vörös név talán veres triász-homokkőből való talaját jelzi, vagy a Vörös Barátoktól, vagyis a Pálosoktól ered.
