Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Hatodik fejezet: Halászat
A Balaton-melléki lakosság néprajza. 317 De lássuk immár a czéharticulusokat, a melyek e szervezet alapját képezték, s a melyek 1713-ból valók: «1. Articulus. Minthogy Istenünket, mint édes teremtőnket legfőképen köll szeretnünk, és az boldogságos szűz Máriát és az Istennek minden szentéit is érdemes tisztölettel köll szeretnünk, arra nézve minden czéhbeli halászmesterember Istennek parancsolatja szerint éljen, valakik pedig találkoznának ez ellen cselekedni, érdemük szerint büntetődjenek. «2. Art. Az úrnapi prosedesióban tartozik minden halászmesterember jelen lenni, szép böcsülettel az venerabilét égő szövétnekkel mindvégig elkísérni, úgy hasonlóképen más jeles napokat is gyertyagyújtással megszentelni, úgy mint újesztendő napját, karácsony napját, nagypénteket, húsvét-, pünkösd-, nagyboldogasszony-, szent Marton-, mindenszentek napját; azokon a szent napokon tartozik minden halász az szent misét meghallgatni egy forént büntetés alatt; hogy ha pedig ollas dolga volna, az kiért az szent misére nem mehetne, tartozik ezéhmes- terének megjelenteni ; sőt az egyes halászok tilalmaztatnak azon az szent napokon egész napi halászástúl az ivó halon kívül négy forént büntetés alatt. «3. Art. Esztendő elforgása alatt való vasárnapokon senki tőreihez ne merészöljön menni az mise előtt két forént büntetés alatt ; hogy ha ollas állapota esnék, mely miatt el nem mulaszthatná, tartozik ezéhmesterének megjelenteni s akkor büntetés nélkül marad. «4. Art. Hogyha valamely halászmester az másik halásztársát attával-terem- tettével szidalmazná, akár az czéhháznál, akár kívül, annak büntetése négy forént ; hogyha valamely halászmester ezt meghallaná s meg nem mondaná, annak is büntetése négy forént ; hogyha pedig maga a czéhnlester szitkozódnék, annak büntetése nyolez forént, mivel annak köllene jó példát adni az többieknek is ; azonkívül, hogyha paráznaságba, gyilkosságba, tolvajságba esnék, azonnal az czéhnlester az vízrül eltiltsa és az hajóját elvitesse, vagy akármi néven nevezendő szerszámát, míglen kedvet nem keres, mivel az czéhlistát kíván. «5. Art. Hogyha valamely halász az másik halászmester tőrét följárná tolvaj módon, annak" büntetése négy forént ; azonkívül, ha vagy öreg halát, avagy apró halát és akármely tőréhez való szerszámát elvinné, tartozik azon káros halásztársának és az ezéhnek az fölül megírt negyedik articulus szerint kedvét keresni és azért is mind meg is követni. «6. Art. Ha valamely halászmester az másik halászmester társának kárát látja vagyis tapasztalja, tartozik megmondani, vagyis tehetsége szerint meg is oltalmazni négy forént büntetés alatt. «7. Art. Hogyha valamely halászmester az másik halászmester társának tőrje eleibe vagy veisze elibe hálóját vagy horgát bocsátaná, vagy irigységbül veiszét vagy akármi névvel nevezendő tőrjét elrontaná, az negyedik articulus szerint bün- tetődjék és az háló eresztésért négy forénttal. «8. Art. Hogyha valamely halászmester akárminemű vétekbe esnék és az ezéhnek, úgy hasonlóképen czéh mesterének nem akarna engedelmeskedni, tartozik a czéhnlester a víztől eltiltani; vagy ha az czéhnlester zálogját elhozatná, és azon elhozatott zálogot nem akarná oda adni vagy elvenné az szolgáló mester kezéből, annak büntetése négy forént. «9. Art Senki hatalmasul az másik halászmester társának tőrje helyét el ne
