Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat
222 >l B al a. t on- mellék i lakosság néprajza. belé; a krumpliját letörik, zsírban sült vereshagymát kevernek hozzá s leöntik tejjel ; az első a krumplileves, a második a krumpligánicza. Készítették árpából és kuko- riczából is. Keszőcze : csöbörbe buzakorpát tesznek, vizet öntenek hozzá, mikor meg- savanyodik felforralják, savóval vagy tejjel meghabarják s kész az eczetes leves vagy keszőcze. Tócsi: nem más, mint liszt és krumpli keveréke, ha lepényformára sütik lőcsi a neve, ha kerekre vágják: krumplis pogácsa, ha gombóczalakja van : dödölle. Lábatlan tik: liszt, viz és tojás összekeverve, lepénynek megsütve; koczkára vágva tejféle ételekbe aprítják. Pupora : abból a tésztából, a mi buktasütéskor a «vájlingon» marad, pereczet sütnek, a minek a felülete ugyancsak giringyes göröngyös; ezt darabokra törik, leöntik tejfeles túróval s kész a pupora. Görheny : kukoricza lisztet vízzel kevernek, kiszáradásig sütik, mire durva, érdes felületű, gombóczalakú tésztát nyernek s ez a görheny vagy görhöny. Máié régen igen divatban volt, csírázó búzából sütötték, most már alig vagy egyáltalában nem ismerik. Ez volt a porosza. Kukoriczagombócz pörczczel és dióval töltve. Táskagombócz káposztával vagy túróval töltve A lepény neve a Balaton mellékén lepeni (acc.: lepéntet); ezt szeretik burgundi répával tölteni. Csuszkó: túrós vagy darás csusza. Nagyon szeretik a pirított sterczet, pörczöt vagyis tepertőt, a totya-paprikát, mely rövid és vastag, a paradicsomlevest, a vajrényét vagyis rántottát, melynek nevei még: rénye, zsironsült, zsiros tikmony. A tehéntúrót apró csomókban, paprikával összegyúrva a füstön megszárogatva szokták eltenni; ez a szamárszar. A birkaturót, a mi ma már ritkaság, pujná-nak hívták. A halat, a mig volt, ették nyárson sütve, paprikásait, kirántva, befújtva, zsírban tepsziben és gulyásosan maga mundérjában. Kenyérsütés napján a tészta eledel is a kenyér tésztájából kerül ki; egy darab tésztát elvesznek belőle, azt jó újjnyi vastagra ellapítják, késsel megrovátkolják, megsütik, megöntik zsírral, tejfellel, mint a pereczet s úgy eszik meg; ez a bukti; a másik ilyen alkalommal s szintén a kenyértésztából készített étel a langali, lángálló vagyis lángos; a harmadik pedig, a mit a dagasztóteknó're ragadt tésztából sütnek a gyermekeknek, a vakaró. A levesek közül a z sumi ók a-levesbe kézzel apróra morszolt tésztát, a csipke- dett-levesbe kézzel szakgatott tésztát, a metélt-levesbe csikra metélt tésztát, a paczal- levesbe kis négyszögekre metélt tésztát főznek be. A vajas vagy vajallás mácsik főtt metélt tészta, melyet a vaj aljával készítenek elő. A csete bodzabogyóból főzött lekvár, melyet télire tesznek el. Ugyancsak télire szoktak aszalni gyümölcsöt és a gombák közül a vargányát.
