Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat
214 A Balaton-melléki lakosság néprajza. VII. A mellék épületek. Az istállót a Balaton mellékén rendesen a lakóház mellé annak folytatásában építik; néha az istállóépület tömege szélesebb, néha keskenyebb, mint a lakóházé, általánosságban azonban vele egyenlően széles. Az istálló csak éppen hogy a lakóház mellé van építve, semmi egyéb szerves kapcsolat a kettő közt nincs ; elől külön csúcsfala, hátul külön tűzfala van s ha látszólag a két épület közös fedél alatt van is, mégis még a padlásuk között sincs összeköttetés. A padlásra rendesen a tűzfalban lévő ajtón át mennek fel. Az istállónak egy ajtaja és egy ablaka nyílik az udvarra ; az ajtó felett a nád- vagy szalmafedél olykép van felemelve, hogy a fedélen nyílás keletkezik az ú. n. herkelik, a melyből a szénát közvetlenül az istálló-ajtó elé, sőt magába az istállóba lehet villával lehányni. Az istálló falai hosszában húzódik a jászol, ennek van fala, etető sráglyája, feneke, deszkája és sövegfája, melynek vaskarikáiba kötik bele a lovat, marhát. Régen a jászol is csak sövényfonásból volt. Az istállóban van ezenkívül a kocsiságy és a kerékjászol, ez a deszkával körülkerített s körülbelül egy m2 területű hely, a melyben a marha számára való szénát összerázzák. Ha a gazdának kevés a lova, marhája, akkor egy istállóban tartja őket, ha több, akkor külön istállóba állítja a lovat, s a másikba a marhát; a két istálló berendezése egyforma, egymás közt ajtajuk nincs, mert mindegyik külön ajtóval nyílik az udvarra s köztük mindössze a nagyságban van különbség, a mit a jószág száma szabályoz. A telek másik nagyobb melléképülete a pajta, melyet 46. ábránkon mutatunk be. Ennek rendesen két helysége van ; az egyik mind a négy oldalról körülfalazott, az udvarra nyíló ajtóval s kicsiny szelelő ablakkal ellátott gazdasági kamra; a másik a kamra belső oldalfala és két kőláb által tartott, ezek közt csak nádfallal körülzárt helyiség, melyben a szénát tartják. Fedele, mint látjuk, kontyos nádfedél, de hátul egészen nyitott s tűzfala sem a padlásrésznek, sem a két oszlop közti résznek nincs. Padozatja csak a szerszámkamrának van, a szénapajtának nincs, s így ennek az ürege a földtől fel a nádfedélig ér. A szénával először megtöltik a kamra feletti padlást, azután a nádfalas és hátul nyitott pajtát, a mi pedig ebbe már nem fér el, azt magas boglyaformában hozzárakják a pajta nyitott végé46. ábra. A pajta.
