Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat
212 .4 Balcdon-mellèki lakosság néprajza. a kenyeret beöltötte. Ilyen fajta volt a 45. á.: 3. Kővágó-Örsről bemutatott kemencze- csoport mellső nagy része, a kenyérsütő kemencze is. Ám ez nemcsak kényelmetlen, hanem ott, a hol apró gyerek van a háznál, veszedelmes is, mert a gyerek könnyen a gödörbe esik. Ezen aztán úgy segítettek, hogy a kemenczét magát emelték, aláépítvén egy mintegy félméter magas póczikot vagy tiiszejt. Ma a Balaton mellett ezek az emelt kemenczék az általánosak. Legegyszerűbb alakjukat a 45. á.: 1. rajza mutatja Tihanyból; ennél a tüszej egyik oldalába a katlan számára találunk egy nyílást, mely alá tüzet rakva a vizet felforralhatjuk, a felső rész, maga a kemencze, kenyérsütésre való, a kemencze tetejét pedig nyitott tűzhelyként használják. Fejlettebb alak az, melyet a 45. á.: 2. rajzán látunk Badacsony-Tomajból, a melynél a kemencze mellett még külön kis kemencze van, melyben nem kenyeret, hanem szárnyast, húst stb. sütnek. A 45. á. : 3. rajzán Kővágó-Őrsről bemutatott kemencze még tagoltabb ; a kenyérsütő kemencze a földre van rakva póczik vagy tűzhely nélkül, mellette megvan azonban a kiskemencze is; de mert a kemenczéknek póczikjuk nincs s így a katlant abba helyezni nem lehet, ez a kemencze mejjékébe kerül harmadik különálló részül. Persze minden lcemenczének megvan a maga szellőző lukja. A katlan fűtőlyukában a hamut szokták megőrizni. A kemencze száját, hogy annak belseje tisztán maradjon, a kemencze tévője zárja el. Régen a konyha nem volt elválasztva konyhára és pitarra s a kemencze sem állt középen, hanem a konyhának a szoba felőli sarkában s a kemencze szolgált nyitott tűzhelyül. Ma már erre nincs szükség; az által, hogy a kemenczét a hátsó fal közepére állították, megnyerték a szoba felőli falat ; ezen van a szoba kályhájának a szája, a kályha fűtőlik, s ez elé rendesen alacsony mintegy —3/',, m. magas vályogpadkát raknak ; a kéményes és német typusú házaknál a konyhát a pitartól elválasztó boltív oldalszárnya ezt a padkát eltakarja s így ezt használják nyitott tűzhelyül, a mikor is a kemencze teteje tisztán marad. A kemencze mögötti falat a gazdasszony teleaggatja a konyhafelszerelés legkülönbözőbb tárgyaival. Ott lóg a gyúródeszka a sodrófával, a táncsérdeszka, a min a húst apróra elszelik, a pogácsaszaggató, a reszellő, a mácsikszedő kalán, a főzőkalán, a nagy osztókalán, téglázó vas vagy vasalló, serpenyő, tepszik, kurlóg (kuglóf)sütő, mindenféle bögrék, a sótörő, a mosó és a mángorló lapiczkák. A kamra felőli oldalfalon tálas lóg mindenféle tányérokkal, tálakkal, poharakkal (kisebb porczellán bögrék és csészék), mellette a kanáltartó, a kovászfa a kovászkeverő kanállal, vágódeszka zöldségvágni, sziták, buborka- és rép agyaink, káposztaszelőkés ; ott lóg a rongyokból összevarrt tekercs, melyet vízhordáskor fejükre tesznek a lányok és menyecskék; ezek alatt áll a sajtáros pad vagy vízpad, rajta a vízliordó sajtár, a vizes kanna, a csatornás és csicserkés fülű korsó ; egyik végében a rózsás öntöző, a mivel a ház fődjét naponként megöntözik, másik végében a melencze, vagyis az a kis kerek fateknő, melyben az edényt mosogatják. A szoba felőli oldalfalnál a padkán van a vasmacska az égő fahasábok tartására, a csipérvas vagy csipővas parázsszedésre, a vasláb, a min a lábast teszik tűzre; a sarokban a sütőlapát, a mivel a kenyeret vetik be, a kukoricza csumájából (borító leveleiből) kötött pemét, a mivel a melegítés után a kemenczét söprik ki a perjétől, a szénvonó fából, a kurugla vagyis szintén szénvonó, de kétlukú vaslappal, hogy vele a meszet is keverhessék oltás közben, a meszellő a szombatonként meszelésre. A konyha mellső részében az ajtó melletti egyik sarokban áll a konyhakászli, benne és a rajta levő telázsin főzőedényekkel; a másik sarokban a létra, lajtorja vagy lajtergya (de nevezik
