Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)

Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat

174 A B a laton-m el lfi ki lakosság néprajza. De hát ez a barlanglakás a kenesei szegénységnél ősi soron volt szokásban, s barlanglakók Kenésén nemcsak ebben és az előbbi emberöltőben voltak, hanem már sokkal régebben is. A kenesei jegyzői hivatal irattára őriz egy 1676-ból való jegyzőkönyvet, s ez említ egy Tót nevű egyént, a ki partban lakott, meg egy Parrag nevű egyént is, a ki «ott (a partban) lett ez világra» vagyis barlangban született. S éppen e barlanglakások ősisége teszi érthetővé, hogy ha a közigazga­tási hatalom ezeket a valóban életveszélyes barlangokat ki tudta is üríttetni, a barlanglakást ezzel még nem szüntette meg. A mint ugyanis a Tatárlikaktól kelet felé megyünk s a faluba a felső úton térünk vissza, mely közvetlenül a törmelék­lejtő aljában húzódik, az út baloldalán egymás mellett ismét kilencz újabb bar­langra találunk (5. ábra). Ezek már kevésbbé veszélyesek, mert felettük a törmeléklejtőt ültetvény köti meg, de azért a közigazgatás legújabban innen is kiköltöztette a lakó­kat, a kik aztán e barlangjaikat egy ideig kamrának használták', később pedig tel­jesen elhagyták, s ma már csak kettőnek van közülök ajtaja, az is bozóttal benőve. Kenésén kívül még Alsó­örsön maradtak meg máig élő nyomai a troglodyta-lakások- nak, de itt már azok löszben vannak ; itt ugyanis magában a fő-utczában a 14. szám alatt három helyiség van a partba beépítve, de mert ez már egy­szer leszakadt, homlokzatát vö­rös kőből rakták fel ; ennek a lakásnak a teteje pedig udvara egy a felső terrászra épített háznak. Ezt a három helyiséget mindenkor pásztorok lakták, régebben egyben lakott a tehe­nész, kettőben a csikós, most a kanász lakja mind a hármat (6. ábra). Mindegyik helyiségnek külön-külön ajtaja nyílik az utczára, az egyes helyiségek közt nincs közvetlen összeköttetés ; a kanász a jobboldalit szobának, a középsőt konyhának, a baloldalit kamrának használja. Ettől a pásztorlakástól kissé beljebb a faluban ugyanazon az oldalon, ugyancsak az országút mellett egy a partba vágott lik lát­ható, melyet gazdája ma már csak kamrának használ, s mely teljesen egyezik az újabban kiürített kenesei barlangokkal. Az Alsó-Örsihez hasonló barlanglakások elég nagy számmal vannak Paloznak, Csopak, Kövesd, Arács és Balaton-Füred szőlőhegyén, közvetlenül az erdő pereme alatt végigvonuló gyalogúton, mely e községeket a legegyenesebb irányban össze­köti. Itt is löszbe vannak vájva és állandó lakásul szolgálnak a «hegyben» lakó szegényebb családoknak. Ezen lakások előtt csúcsos nádtető van. Azonkívül vannak még egyes barlangok, p. o. Tihanyban a Lánylakás, Remetelakás, Szuklalikja bazalt­tufába vájt nagyobb lakások, egyikük vakolt homokkőfalazattal, egy másik lőréses fallal ellátva. E tihanyi barlanglakások mindenesetre menhelyek vagy remetelakások valának; kár, hogy róluk közelebbi történeti adatot eddig nem derítettek fel. Pon- tusi homokkőben van Meszes-Györökön a Vadleány lika. Elmondhatjuk, hogy a Balaton-mellékén a barlanglakásoknak ma már vége van ; a barlangok ideig-óráig 6. ábra. A partba épített pásztorlakás Alsó-Őrsön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom