Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
10 A Balaton-melléki lakosság néprajza. káth. hívei mind ezen anyaegyházhoz tartoznak, kivéve a fonyódiakat, kik Szöllős- Györöknek (1. Boglárnál) képezik leányegyházát. — Az ev. reformátusok száma 64, s ezek anyaegyháza Látrányban (1. Lekénél) van. — Az ágostai hitvallásnak száma 285 s ezek az ecsényi anyaegyházhoz tartoznak. — A zsidók száma 127, anyaegyházuk helyben. — Ezeken kívül 4 egyéb vallású lakó van. A Tóti név először 1331-ben említtetik Thoty, majd később Thothy alakban ; a XV. században is sűrűn merül fel Thot(h)y alakban, mint a Lengyel-család birtoka (Csánki, II. 652 ). Nevének első felét a LENGYEL-családról, második felét tót lakóiról kapta, kik ma már teljesen elmagyarosodtak. C) Marczali járás. Ide tartoznak Balaton-Keresztur, Balaton-Berény, Balaton-Szent-György és Vörs kisközségek; valamennyinek törvényszéke Kaposvárott, járásbírósága és adóhivatala Marczaliban van. 13. Balaton-Keresztúr. (X = 35° 2' 10", rp = 46° 41' 50"; H = 104—120—190 m.) Kisközség, Lengyeltótitól 2L5, a Balatontól 1 km. távolságban; 103 házzal, 867 lakóval, 11,505 kát. hold területtel, pósta-, távíró-és vasúti állomással, nyaraló- és fürdőhelylyel (Boleman, 51.). Birtokosa a gróf Festetich-féle hitbizomány. Nemzetiségi tekintetben 867 lakójából 866 magyar s 1 német. Vallási tekintetben 853 lakója róm. katholikus, egykor ugyan volt parochiájuk, de most Kéthely leányegyházát képezik, melynek plébániája a XIV. században állíttatott fel és 1719-ben restauráltatott ; az anyakönyvek az 1714. évvel kezdődnek; patronus kéthelyi Hunyady Imre gróf; temploma Szent-Keresztnek van felszentelve. — 3 ev. reformátusának Nemes-Déden, 11 zsidójának Marczaliban van az anyaegyháza. Először 1400-ban említtetik Kerezthur, később Kezezthwr néven; 1400-ban a somogyi konventé, különösen a Keresztúri családé (Csánki, II. 619), neve tehát kétségtelenül egyházi eredetű. 14. Balaton-Berény. (X = 34° 59' 10", © = 46° 42' 30"; H = 104—122—220 m.) Kisközség, Balaton-Keresztúrtól 3'8, a Balatontól 06 km. távolságban; 212 házzal, 1249 lakóval, 4530 kát. hold területtel, postával és postatakarékpénztárral, vasúti állomással; utolsó távíróállomása Balaton-Szent-György; fürdő- és nyaralóhely (1. Boleman, 52.). Birtokosa Hunyady Imre gróf. Nemzetiségi tekintetben 1249 lakójából 1245 magyar, 1 német, 1 tót, 2 egyéb. Vallási tekintetben 1228 róm. katholikus hívője van, kik Vörs leányegyházát (1. ezt) képezik; templomuk Keresztelő Szent Jánosnak van szentelve. Ezenkívül 21 zsidó lakja a falut, kiknek anyaegyháza Marczaliban van. Először 1348-ban említik Bérén néven, melyet későbben Beryn, Fanch-Beren, Fanchbewren alakokban variálnak; 1424-ben egy része Újfalu (Wyfalw) nevet visel (Csánki, II. 592 ). A Berény a berek szóval egy tőből fakadt.
