Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat
A B ala ton-meliéki lakosság néprajza. 165 hegyen, a hol a két ágat két köz köti össze; itt van egy Fő-, egy Belső- és egy Bürök-utcza s két köz, a Kiskocsmái és a Templomköz; a Bürök-utczát most Erzsébet-utczának nevezik, mert oda ültették az Erzsébet-fákat. Ilyen Endréd is a hol a két hosszú utczát egy köz köti össze, a hol azonban a főutczából még vagy három rövid utczácska (zsákutczák) ágazik el; utczanevei: Templom-utcza (a főutcza), Német- vagy Belső-utcza a XVIII. század végén ide telepedett moóri németekről, Külső-utcza, Alszeg, Séti-utcza, Csirkevölgy, a melyben a czigányok laktak, és Szécseny-utcza, a melyet 1861-ben Széchenyi István halála emlékére neveztek el így, melyet azonban a nép egyszerűen csak Szécsenynek mond (i és utcza nélkül). Ilyen Vörös-Berény, melynek utczái: Uri-, Nagy-, Alszeg-, Lőrincz- utcza, köze a Ivódisbódító («ez csak amolyan ztLglcv» [= zúgutcza], mondta erre a nép). Ilyenek végül még Őszöd is, Vörs is Az egyetlen utczájú falu továbbfejlődésének egy másik alakja az, hogy a főnlczávcil párhuzamosan épül ki egy, esetleg két-három utcza is, melyeket egymással ismét utczák, közök kötnek össze. Ilyen p. o. Kiliti, a hol az eredetileg egyetlen és névtelen utczát most Öreg (= Nagy)-utczának nevezik (ebben van a két templom is, míg a tőle nyugatra eső s vele párhuzamos s csak 1848. óta kiépült utcza az Újsor; ezeken kívül van még Békaváros, Kórintus, Csordahegyi vagy Külső-utcza, Köz, Nixport-utcza és Tizenháromváros vagyis czigánynegyed. Ilyen közök által összekötött párhuzamos utczákból áll Siófok is, a hol szintén van egy Nagy- és egy Új-utcza, ezeken kívül van Molnár-, Kele-, Zsellér-, Alsó-, Kereszt-, Kút-, Kis- és Vásártéri-utcza, mely utóbbiak azonban mind hivatalos és az életbe át nem ment nevek; Alsó-Őrsön három párhuzamos utczácska van s ezeket két végükön két utcza köti össze; az utczanevek ezek: Hetessy-, Mórocza-, Horváth-utcza a bennök lakó családokról, továbbá Nagykút-utcza, Gatyaszár-utcza és Vörösvár. Ide tartoznak még Lelle, Boglár, Udvari, mely utóbbinál a két párhuzamos utczát maga az országút, köti össze és Salföld, a hol a Fő-utczával a még teljesen ki nem épített Gidinai-utcza párhuzamos. Az újabb települések által keletkezett ezen főbb falualakoknak részben a térszíni viszonyok, részben a település nagysága szerint való combinatióiból származnak azok az utczahálózatok, a melyeket a Balaton legnépesebb helyein, Lengyel- tótin, Keszthelyen, Kővágó-Őrsön, Badacsony-Tomajon, Balaton-Füreden, Kenésén, Bálatonfő-Kajáron, Fokszabadiban s néhány kevésbbé népes, de igen tagolt térségen épült falunál, Aszófőn, Szigligeten és Tihanyban találjuk. Ezeknek mindegyiknek megvan az egy főutczájok, mely persze mindig a falu legrégibb része. Az elnevezésekben is a jelleg mindig ugyanaz marad, mint maga az elv is, melylyel a nevek adatnak. A népnél az utcza fogalma annyira az egyenes vonalhoz van kötve, hogy, ha ugyanazon utcza irányt változtat, annyi nevet kap, a hány irányú szakasza van. így aztán némely helyen igen sok utczanév van, a szerint, a mint az utczák a térszíni viszonyok hatása alatt többször változtatják irányukat. így P- °- Balatonfő-Kajár utczanevei ezek: Felsőszer, Sebestyénköz, Kenesei- köz, Kúria, Kis-Kajár, Kertalja, Csillagmajor, Templomköz, Kúriai első és második köz, Balassa-köz, Bottyánszer, Zsák-utcza, Sáriszer, Czincza, Törökszer, Dezsőköz, Templom-utcza, Polákdomb, Szélkút-utcza, Kórintus- és Kisrét-utcza. Mint e jegyzék mutatja, sok név tulajdonképen nem is utczát jelent, hanem a község egy-egy részét jelzi, mint p. o. Kúria, Kis-Kajár, Csillagmajor stb.; a szer általában utcza értelemben járja, s úgy ezeknek, mint a közöknek túlnyomó része családokról és
