Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Harmadik fejezet: A népesség száma és elemei
120 A Bahiton-melléki lakosság néprajza. jedő 10 évnek, — végül Keszthely, Gyenes-Diás, Vonyarcz-Vashegy és Meszes- Györök részéről az 1871 — 1875-ig és 1890—1894-ig terjedő összesen 10 év adatait vettem számításba. Ezekből kitűnik, hogy az említett két czélból átlagosan húsz év összes születési adatai dolgoztattak fel. Hogy az anyag nem ugyanazon évekre s nem ugyanannyi évre szól minden községnél, hogy néhány kisebb községet (Rendes, Szepezd, Zánka, Akaii, Lovas és Alsó-Ürs) részben vagy egészben a számítások keretéből ki kellett hagynunk, annak tisztán helyi természetű okai voltak, a melyekkel megküzdeni nem lehetett (így p. o. a pap halála következtében idegen pap idegen anyakönyvekbe vezette be a születéseket az új pap kinevezéséig, még pedig a születés helyének megnevezése nélkül stb.) s melyeket való értékük szerint csak az ismer és méltányol, a ki maga is végzett hasonló kutatásokat a helyszínén Ezek daczára a figyelembe vett esetek száma oly nagy, hogy a Balaton-mellék arányszámait azokból a legteljesebb biztonsággal állapíthatjuk meg, sőt a helyi változásokról is tiszta képet alkothatunk magunknak. Ezen adatokat foglaljuk össze a következő táblázatban. Ebben a község nevének és a felekezetnek megjelölése után általános tájékoztatásul megadjuk, hogy a nevezett községben a jelzett felekezetnek 1890-ben hány híve volt s hogy az 1881—1890-ig terjedő tíz év születései alapján mennyi volt az évi születési átlag. Ezen tájékoztatás után a következő négy rovat megmondja, hogy a nemek arányszámának meghatározásánál hány születési adat vétetett számításba, ebből hány volt fiú, hány leány s hogy 100 fiúra hány leány jut. Az utolsó négy rovat megmondja, hogy a törvénytelen születések arányszámának meghatározásánál hány születési adat vétetett számításba, abból mennyi volt a törvénytelen s hogy minden 100 születésre hány törvénytelen születés esik. E táblázatból kitűnik, hogy az észlelés az 55,500 főnyi lakosságból 46,974-re vagyis 84°/0-ra volt kiterjeszthető s így az egész lakosságnak csak 16°/0'a az> melyről adatokkal nem rendelkezünk. Ennek a lakosságnak megfelelően a nemi arányszám megállapítása czéljából átlag 20 esztendő születési anyaga, pontosan 35,446 születési adatot írtam ki; ebből 18145 volt fiú, 17301 leány, vagyis leány 844-vel kevesebb született, mint fiú s így a születésekből átlag minden 100 fiúra csak 95 leány jut. A főösszeg ez átlaga természetesen helyenkint változik még pedig igen jelentékenyen. így a minimum Szárszón a reformátusoknál van, a hol 100 fiúra csak 72 leány esik, míg a maximum Paloznakon van, a hol 100 fiúra 125 leány esik, a hol tehát már több a leány mint a fiú. A táblázat világosan mutatja, hogy a felekezetnek a nemek arányára semminemű befolyása sincs és hogy az arányszámok különbözősége földrajzi elterjedésében sem mutat semmiféle törvényszerűséget. A törvénytelen születések arányszámának megállapítása czéljából valamivel több, összesen 35,997 születési adatot írtam ki; ebből 2469 vagyis 6‘8°/0 törvénytelen. De ez is csak átlagszám, a mely helyenkint igen változó. így a minimumot, vagy — ha szabad e kifejezéssel élnem — a legtisztább erkölcsöket Egenföld népe adja, a hol 22 év alatt született 233 gyermek közül csak egyetlen egy volt törvénytelen, a mi 0’4 százalékot jelent; a község kicsiny, 275 lakója van, azok valamennyien rom. katholikusok, a faluban más felekezet, de még zsidó sincs, a nép kizárólag földműves, a főbb forgalmi vonalaktól távol él s mindez úgy látszik az erkölcsi tisztaság megóvásához igen kedvező feltétel. —
