Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Harmadik fejezet: A népesség száma és elemei
106 A Balaton-m e lié ki lakosság néprajza. adatait, legalább a balatonparti községekre nézve, úgy J. C. V. Thiele «Das Königreich Ungarn * czímű s Kassán 1833-ban, valamint F. Raffelsperger «Allgemeines Geographisch-Statistisches Lexikon aller österreichischen Staaten» czímű s Bécsben 1846-ban megjelent könyvei (persze hogy mindegyik a forrás megnevezése nélkül); ezekre tehát itt tekintettel lennünk fölösleges. Táblázatunk második rovatát Fényes ELEK-nek «Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapota statisztikai és geographiai tekintetben» czímű s Pesten 1836-ban megjelent könyvéből, mely a Ludovicus NAGY-éhoz hasonló forrásokból merített, állítottuk össze, s a mennyiben a szerző a könyv előszavában megmondja, hogy a népesség számáról közlött adatok az 1830. évre vonatkoznak, e rovat czímében már a könyv megjelenésének éve 1836. helyett az 1830. évszámot írtuk. Megjegyezzük, hogy Fényes — híven az egyházi kimutatásokhoz — a legtöbb esetben külön hagyta a puszták népességét (így p. o. Lengyeltóti, Fonyód, Bezsény külön szerepelnek), mi azonban ezeket már összegezve adjuk a táblázatban. Fényes egyébként az egyes községek népszámát vallás szerint is elemzi. Harmadik rovatunk az 1841. évről szintén Fényes Elek adaiból állíttatott össze, melyeket ő éppen most idézett munkájának Pesten 1841-ben megjelent második kiadásában tett közzé. A íelekezetekre ez a munka is kiterjeszkedik. Minthogy előszava nem mondja meg, hogy a népszámok mely évről vétettek, a kor jelzésére a könyv megjelenésének évét vettük; a népszámok valószínűleg az 1840. évre vonatkoznak. Táblázatunknak 1851. évről szóló rovatát Fényes ELEK-nek egy másik munkájából, «Magyarország geographiai szótárá»ból állítottuk össze, mely Pesten 1851-ben jelent meg. Fényes ugyan arra törekedett, hogy ez alkalommal is minél újabb adatokat használjon fel, a mennyiben azonban ilyenek nem minden községnél állottak rendelkezésére, ezeket az 1841-iki művének adataival pótolta s így az 50 népszám közül 25 a régi maradt. E jegyzékből ezenkívül Fényes Elek valahogyan B.-Szent-György községét kihagyta, hogy már most a jegyzék a Balatonpart népességét mégis teljesen adja meg, e hiányt egy ideális számmal (581) pótoltam, mely középhányadosa Balaton-Szent-György község 1841-iki (486) és 1865-iki (676) népszámának. Az 1858. év adatait Hornyánszky Viktor «Geographisches Lexikon des Königreichs Ungarn» czímű s Pesten 1858-ban megjelent munkájából, az 1863. év adatait B-R.-A.-P.-nek Pesten 1863-ban megjelent «Magyarország helynévtára» czímű munkájából merítettük; a mennyiben ez utóbbiból Tördemicz községe kimaradt, a jegyzék teljessé tételére az 1855-iki népszámot írtam be. Ez utóbbi jegyzékben először szerepel külön Gyenes-Diás és Vonyarcz-Vashegy község, s noha az 1858. év forrása ezeket még nem választja külön, mégis nyilvánvaló, hogy Keszthely ez évi népszámában e két község lakossága már nincs kimutatva, különben az 1851-iki népszám 7024 nem szállt volna le 1858-ig 4559-re. A népszámok azon sorát, mely még mindig csak az egyházi és egyéb összeírásokat használhatta fel forrásául s népszámlálásra nem támaszkodhatott, ugyancsak Fényes Eleik fejezi be a Pesten 1865-ben megjelent «Magyarország ismertetése statisztikai, földirati és történelmi szempontból» czímű munkájának adataival, melyeket táblázatunk hetedik rovatában közlünk. Táblázatunk nyolczadik rovata adja az első pontos országos népszámlálás adatait, mely hazánkban 1869. év utolsó napján hajtatott végre s községenkinti
