Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Harmadik fejezet: A népesség száma és elemei
A Balaton-ni el léki lakosság néprajza. 101 nagyobb-e, azt az akkori népszám ismerete nélkül megállapítani nem lehetett, mégis reméltem, hogy az anyag összeállítása maga fog bizonyos kulcsot adni a kezembe, a melylyel a hibákat annyira redukálhatom, vagy legalább is meghatározhatom, hogy azt mindenesetre megtudom, mily valószínűséget tulajdoníthatok a végleges számnak. Előre is bevallom, hogy a megkisérlett számításokkal a népszám meghatározásában teljes kudarczot vallottam, de ezek a számítások a várt eredmény helyett oly meglepő' eredményeket adtak, hogy a számítások végösszegeit már ezek miatt is közölnöm kell, mert a Balatonpart népesedési viszonyait alig jellemezhetné jobban más, mint a brutális adatok e felfedezett sorozata s mert a benépesülésnek képe ezek nélkül alig volna megérthető'. A számítások keretéből mindenekelőtt ki kellett hagynom a zsidókat, görög katho- likusokat és «egyéb» vallásunkat, mert ezektől múlt századbeli születési számokat beszerezni nem lehet s hasonlóképen az ágostai hitvallásunkat is, mert túlnyomó részükről ugyancsak lehetetlenség múlt századbeli adatokat beszerezni. Különben ezek együtt véve ma is a népességnek mindössze csak 8‘842 %-nyi jelentéktelen részét teszik, míg a megmaradó 91454 ü/0 a római katholikusok (72'000 °/0) és ev. reformátusok (19‘ 154 °/0) közt oszlik meg. Az anyaggyűjtést a két felekezet szerint nekem is ketté kellett osztanom azon oknál fogva, mert a születési adatokat külön-külön kellett kiírnom minden egyes falunál úgy a római katholikusokra, mint az ev. reformátusokra vonatkozólag. Ámde már az anyaggyűjtés nagy nehézségekkel járt. Hogy ugyanis az 1790. évre meglehetősen pontos születési évi átlagot kapjak, e czélból 1780—1799. vagy az 1781—1800-ig terjedő 20 év születési számaira lett volna szükségem. Igen sok esetben ugyan ezt megkaptam, de éppen nem mindenütt ; így Fokszabadi r. katholikus anyakönyvei 1814-vel kezdődnek s így itt a 20 évi cyclust 14 évvel kellett kitolnom, más esetekben közben bizonyos évek bejegyzései nem voltak teljesek (a mi a papváltozások következménye volt s a mit a dátumok megszakadásából lehetett megállapítani), s ilyenkor majd a cyclust kellett egy vagy több évvel előre vagy hátra tolnom, majd a 20 évet kellett megrövidítenem s azt kellett leszállítanom 16, 14, 10 sot 4—5 évre; ehhez kell még néhány oly esetet vennem, a mikor az adatok beszerzése egyáltalában lehetetlen volt, mert az anyakönyveket p. o. tűz dézsmálta meg vagy éppen hamvasztotta el. Ezeknek a nehézségeknek közvetlen eredménye kettő volt, az egyik az, hogy a születések évi átlaga nem volt egy és ugyanazon évre megállapítható, noha az adatok túlnyomó többségénél ez sikerült is, a másik pedig az, hogy a felmerült hiányok folytán nem lehetett a mai összes katholikus és református lakosságot figyelembe vennem, hanem a mai 50,592 fő helyett a számításokat csak 48,064 léleknek megfelelően hajthattam végre. A különböző adatokat a következő két egyazon beosztású táblázat foglalja össze. Az első rovat a község nevét adja meg. A második rovat megmondja, hogy mely évekből, a harmadik, hogy összesen hány évről Írattak ki a születések számai ; a negyedik rovatban van a születési számok összege, az ötödikben ugyanazok egy évi átlaga a második rovatban kitüntetett évekre vonatkozólag Az anyag e része vonatkozik a XVIII. századra. A következő három rovat már a XIX. századé; a hatodik ugyanis megmondja, hogy mennyi a születési évi átlag az 1881- 1890. terjedő 10 éves időszak adatait véve a számítás alapjául; a hetedik rovat megmutatja, hogy ennek a születési évi átlagnak az 1890. évben ugyanazon faluban ugyanolyan
