A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak
28 A Balaton és vidéke a történeti korban. Constantinus alatt, mikor a római birodalom négy nagy praefecturára osztatott, mint Illyria dioecesise alá tartozó provinczia, Italia praefecturája alá kerül. S ugyanekkor a Száva és Dráva közt fekvő nyugati rész Provincia Savia nevet kap.1 Ezek szerint az a tó, melyről Plinius említést tesz — a „lacus Pelso“ — nem lehet más, mint a Balaton; mert csak ez az egyetlen ismertebb tekintélyes tó, mely azok között a határok között fekszik, amelyek a provinczia Valériát bekerítették. Csak a Balaton és semmi esetre se lehet a Fertő Aurelius Victor Pelso-ja, mely Pannóniának oly nevezetes tava volt, hogy a kulturális czélokat szem előtt tartó Caesarnak figyelmét okvetlenül reá kellett fordítani. De talán azonkívül, hogy kultúrterületeket nyerjen a Balaton lecsapolása által, már arra is gondolt, hogy az igy biztos határok közé szorított tavat, illetve a levezetett vadvizektől megszabadult különben termékeny vidéket, hadászatilag is megerősítse és a távolabbi provincziákkal kitűnő hadi utak segélyével kösse össze. Mindezekre a Fertőnél már szükség nem volt, mert már Tiberius óta minden oldalról hű római provincziák határolták, vidéke sűrűbben lakott castrumokkal megerősített, ezek pedig légiókkal megrakottak voltak. De Pelso már azért se lehet a mai Fertő, mert ez nem feküdt soha a provinczia Valériában, hanem a Pannonia prímában vagy a későbbi P. superior-, illetve consu- larisban,1 2 legfeljebb pedig azon határvonal közelében, mely P. primât a provinczia Valériától elválasztotta. A rendelkezésre álló adatok ellenére3 Mommsen és Ortvay4 szerint a Balaton tava, a rómaiak Pelso-ja, Pannonia superiorban feküdt. Ezt Ptolemaeus Geographiá- jának adatai megczáfolják. Az a körülmény, hogy Tiberius és Claudius Drusus császárok alatt az elhagyott boj vidékeket, tehát a Pannonia primât L. Piso „vir consularis“ és Publius Attilius Hister kormányozták, kedvezhet ugyan annak a mesének, mely Pozsonyt ( Pisonium) és a Fertőt (Peiso lacus) Piso nevétől származtatja, ámde ez meg czáfolata annak a véleménynek, amely szerint Pannonia inferior illetve provinczia Valeria Pelso nevű tavával Peiso azonos.5 Ami egyébként akkor se állhat meg, ha Lazius után elfogadnók, hogy Pisoniumot a közelében fekvő Peiso-(Fertő)ról nevezték el.6 1 Pannonia K. u. 105-ig Pannonia superior Pannonia inferior 105-től 292-ig Pannonia superior, v. prima, Savia Valeria Pannonia inferior v. secunda, consularis proconsularis 292-től 400-ig. 'J Geographie der Griechen und Römer v. Konrád Mannert. Nürnberg 1792. 8°. VI. könyv 3. fej. 664. lapon. 3 1. Ptolemaeus Geographiája : L. II. pag. 51. (Moletiusnál).— 2. Anonymus Saeisburgensis. — 3. Orbis antiqui Tabulae Geographicae secundum Cl. Ptolemeum (Alexandrinum) ete. Schmith, Amsterdam, 1730. fol. Tab. V. — 4. Lásd: a 32. lapon az 5. és a 33. lapon az 1—7. jegyzeteket. 4 1. Mommsen: Corp. Inscr. Lat. Berolini 1873. Tom. III. I. p. 523. — 2. Dr. Ortvan Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig. Budapest, 1882. II. 347. 1. Ortvay azért helyezi Pelsot Pannonia superiorba, mert szerinte a rómaiak idejében felső és alsó Pannóniát egymástól az a konvenczionális vonal választotta el, mely Esztergom tájékáról indul ki s a Balaton északkeleti csúcsának érintésével Pécs és Szigetvár között húzódik le a Verbasz keleti vízválasztójáig. 5 Bonfimus : Rerum Hungaricarum Decades I. Lib. I. p. 25, fine 1606. Erre vonatkozó idézés Bél MÁTYÁs-nál : Notitia Hungáriáé novae histor. geographica. Tom. I. pag. 5. Memb. I. §. I. 8 Lazius Wolfgangus (orvos, történetíró) : Reip. Roman, in exteris Provincüs, belió aquisitis,
