A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
Vezérek és királyok kora, a mohácsi vészig. 151 Ákosházi Sárkány Bertalant és Benedeket és általuk Debrethei Albertet és örököseiket, hűségükért Babosdebrethe, Mendzenth, Thordafalva, Lengyel és Chewzy (Csőszi), ősi birtokaikban — új adomány czímén — 1470. decz. 9-én megerősíti.1 1483 szept. 10-én azonban a Sárkány-család egyik ágától, a német császárhoz pártolt hűtlen Buzadszigeti János és fiaitól birtokaikat — köztük buzadszigeti (ma a Hahóihoz tartozó sárkányszigeti puszta) kastélyukat, Sziget, Hahót birtokukat Zalában — elkobozza és Lindvai Bánfi Miklós pozsonyi főispánnak és Batthyani Boldizsár kőszegi kapitánynak, kedvelt híveinek adományozza.1 2 1480 nov. 18-án, boszniai hadjárata alatt Csebi Pogán Pétert jutalmazza hűségéért számos zalamegyei birtokkal.3 Mátyásnak számos hadjárata, a külellenség : németek, törökök és csehek ellen viselt támadó és védelmi háborúskodások, a nagyszámú haderő azonban korántsem nyert kielégítést birtok és kiváltságok adományozása által. Mátyásnak óriási évi bevételei, valóban királyi jövedelme mind kevés volt arra, hogy fényes udvartartása mellett gond nélkül viselje a hadi költségeket. Ebben kereshető annak oka, hogy a legigazságosabb király ismételten behajtotta a már egyszer megfizetett adót ;4 minden körülmény közt pedig gondoskodott arról, hogy egy-egy újonnan kivetett adó erélyesen és hiány nélkül behajtassék. így Zala megye rendjeinek, •—- kik az új adó kivetését és a koronavám behajtását meghiúsították, — 1467 júl. 28-iki rendeletében csak oly feltétellel kegyelmez meg, ha az okozott kárt megtérítik.5 A cseh-német hadjárat alatt pedig 1477 aug. 12-én trautmansdorfi táborából utasítja Zala megye fő- és alispánjait, hogy az ország védelmére kivetett taksát a megye nagyobb birtokosaitól is szedjék be.6 A pénzszerzés, illetve jövedelemszaporítás egy másik módja volt Mátyásnál, hogy a nádori ítélőszékeket bizonyos összeg fejében nehány évre megváltotta. így tudjuk, hogy 1467-ben Zalában függeszti fel öt évre a nádori ítélőszéket, mert pénz kellett az erdélyi hadjáratra.7 Sőt amaz állítással szemben, hogy Mátyás „nem úgy tett, mint utódai, a Jagellók, kik — ha megszorultak — kölcsön vettek; Mátyás jövedelmeit fokozta ilyenkor“,8 meg kell állapítanunk, hogy Mátyás, különösen komája, az egyszerű budai kereskedőből hatalmassá lett Csáktornyái Ernusth János kincs- tárnoksága idejében, éppen nem idegenkedett a kölcsön vételektől.9 Ernusth János bizonyára számos kölcsönügyletbe belekeverte Mátyást, ^mit az is bizonyít, hogy utódja II. Ulászló 1493-ban arra kötelezte magát, hogy Mátyás adósságait, melyet Ernusth János kincstárnoksága alatt (1468—1475) tett, magára vállalja.10 Már pedig tagadhatatlan, hogy adósság rendesen kölcsön folytán szokott keletkezni. 1 z. 0. II. 310. oki. 2 U. o. II. 330. oki. 3 U. o. II. 324. oki. 4 Századok. XVII. évf. 1883. f>25. 1. (Csánki Dezső: I. Mátyás udvara). 5 Kovachich : Supplementum II. 193. 1 6 Z. O. II. 321. oki. 7 Kovachich : Supplem. ad vestig. com. II. 193, 235. 8 Csánki Dezső i. m. a Századok XVII. évf.-ban. 518. 1. 9 Budai kápt. lvt. II. 1. 19 gf. Szentgyörgyi Péter országbíró 1506. évi elmarasztaló ítéletében. 10 Mátyás, Ernusth János közvetítésével 1474-ben az óbudai préposttól 8000 irtot vett kölcsön, azzal, hogy ha a kölcsönt a király meg nem térítené, azt Ernusth lesz hajlandó megtéríteni 400 forint fáradsági díjjal. Mátyás azonban csak 4000 irtot törlesztett, s így a prépost jogutódja Ernusth János kincstartó hasonnevű fiát támadta meg perrel. Ez azonban hivatkozott II. Ulászló 1493, évi kötelező
