A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 2. A Balaton környékének várai a középkorban
A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. 283 egy várkastélyt építettek s a várat innét foglalták el.1 A Németujváriak azonban nem nyugodtak meg, hanem perre vitték a dolgot. Zsigmond király 1409-ben Henrik fia András és Kakas László fia János ellenében Gersei Pethő fia Jánosnak és Tamásnak ítéli meg a várat.1 2 Czillei Ulrik, midőn őt I. Ulászló király a fogságból szabadon bocsátotta, 1440-ben megígérte, hogy Kernend várat, melyet — mint mondják —- Erzsébet királyné és az ő — Czillei — emberei foglaltak el, a király kezére visszaadja.3 1. Ulászló király 1441. márcz. 10-én ügy intézkedik, hogy Kemend vára ügyében, a melyhez egyrészről Ludbregi Kakas János és a testvére, Rechnitzer István, másrészről meg Gersei Pető és László tart jogot,* majd Budán a felek okleveleinek megvizsgálása után mond ítéletet.4 Az ítélet a Gersei Pethőknek kedvezett, mert Kemend várat 1479-,5 1490-6 és 1492-ben is az ő kezükön látjuk.7 Kemend vár uradalmához tartozott 1403- és 1404-ben: Gyékényes, Henye, Istvánd, Olaszfalu és Pozva Zala-megyében ; Kalocsa, Kovácsi és Olaszka Vasmegyében.8 Nagy-Pécsel. Nagy-Pécsel (Nagy-Vázsony tói délkeletre) határában, a Derékhegyen északról, a Zádor-kút fölött Puszta-vár látható. (130. ábra.) Pölöske. Pölöske Zala-Egerszegtől délkeletre. Hahóti Arnold fia Miklós V. István király koronázására nem ment el; Pölöske várába meg a németeket, — a király szerint — Magyarországnak régi halálos ellenségeit9 fogadta be s ezek segítségével a várat a királylyal szemben kezei között tartotta, innét a vidéket pusztította s rabolta és a szegényeket öldöste; Aladár fia Mihályt meg, a kit a király az ő megfékezésére kiküldött, embereivel kivégeztette. Ezen hűtlenség miatt V. István király Pölöske várát tartozékaival — Bak, Bárnak, Farkasülése, Göntörfölde, Hetés, Ilmárfölde, Kellénk, Szent-László-Egyháza Szoboszló és Terpény — együtt 1270-ben elvette tőle és Miskolcz Panyit bánnak adományozta.10 II Ez azonban Pölöske várat, V. István király lelki üdvösségéért és tekintettel a rokonságra, 1272-ben Arnold fia Miklós kezére adja.11 Pölöske vára, erőszakos foglalás alapján, 1319 előtt Kakas Miklós kezén van. Tőle ezen évben a Héder nemzetségbeli Sándor vette el fegyveres erővel s azután visszaadta a királynak.12 1 Csánki III. 12. 2 Zal. Oki. II. 359—365. 3 . . . „per homines serenissime domine Elizabeth regine et meos, ut dicitur, capta“ . . . . (Zal. Oki. II. 504.) I Zal. Oki. II. 506—507. 5 1479. . . . ,,in dicto castro Kemend“. (Magy. orsz. levt. DI. 18272. sz.) 6 Zal. Oki. II. 630. ' 1492. märcz. 15. . . . „castrorum annominatorum Nicolai et Johannis Pethew ac fratrum et filiorum eorupdem Kemend et Marwankew predictorum“. (Magy. orsz. levt. DI. 19807.) 8 Csánki III. 12. és Fejér: Cop. Dipl. X/IV. 216. 9 1270. . . . „ad castrum suum Pliske Teutonicos, nobis et Regno Hungarie ab avitiquo capitales inimicos introduxit.“ (Wenzel XII. 8.) 10 Wenzel XII. 8—9. II Wenzel IX. 7. 12 Haz. Okm. I. 140.
