A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
110 A Balaton és vidéke a történeti korban. okozott kár és nádori ítélet fejében Tátika várát, montem Warod adják tartozékaival együtt. így fejeződött be ez az érdekes hatalmaskodási per 1248-ban.1 Nem soká volt Zland püspöké a vár, mert IV. Béla 1257. évi1 2 oklevele már arról szól, hogy a püspök a várat s az oly sok galibát okozott Zantov (Szántó) falut, — mely miatt jóval előbb 1239-ben már a Vindornya melletti ecséri udvarno- kokkal is oly nevezetes pere volt, hogy a nádori ítéletet a király maga is felülbírálta,3 — a veszprémi Szt. Mihály egyháznak adományozta. Tátika birtoka a veszprémi egyházra sem hoz szerencsét. Zland püspöknek 1266-ban ugyanott történt elhalálozásakor Márton fia, Márton ispán, Zland püspök fivére s ennek fiai Tátikáról elvisznek 120 márkával együtt egy 3V4 márka súlyú arany kelyhet, melyet IV. Béla lelkiüdveért a veszprémi egyháznak felajánlott.4 ismét hatalmaskodás. Ez alkalommal azonban a püspök rokonai részéről, kik tettüket azzal fizették meg, hogy a veszprémi egyház, a kár fejében a hatalmaskodók Egurzug (Zalaegerszeg) birtokába5 és Maiidén földjének tulajdonába helyeztetett be. Tátika 1342-ben végre a veszprémi püspökségtől is végkép elkerül, amennyiben Lajos király a várat Mesko püspöktől elcseréli a kálvölgyi királyi birtokkal.6 IV. Béla uralkodása alatt is akad némi viszálykodás az egyházi tized miatt. A panaszlott ez alkalommal is a veszprémi püspök és pedig Zlandus, a panaszos pedig — ki István, esztergomi érsek széke elé viszi panaszát — ismét benczés apát: frater Balázs a zalavári apátságból. A panasz tárgya az, hogy a püspök magának követelte Komár, Karos, Kolon, Galumbok, Rada, Zabar, Rokolyán, (ma Rokolyán- puszta, Szentpéterúrtól nyugatra), Pacha, Vgricz, és Rayk tizedét, mert nevezett falvak plébánosai a püspökség joghatósága alá tartoznak. A synodalis ítélet azonban 1252-ben az apát javára szólt.7 A benczés apátságoknak az volt a sorsa, hogy minduntalan perlekedésben álljanak azokkal az egyházmegyékkel, melyeknek területén birtokaik feküdtek. A gazdátlan birtokokat, melyek a koronára visszaháramlottak, kedves és kiváló szolgálatokat tett embereinek adományozza, leginkább pedig azért, hogy az új tulajdonos újból megerősíteni és benépesíteni iparkodjék az elpusztult s lakatlan helységeket, várakat. így adományozza pl. 1260-ban az ifjabb királlyal, Istvánnal („rex primogenitus Illustris Regis Hungarie et Dux Stine“) — ki később e néven ötödik — egyetértve, az előbb Oguz bán által bírt, majd utóbb Kalianus zalai ispán magva- szakadtával reá visszaháramlott Szigligetet „quandam insulam in Balatino existentem“ Favus pannonhalmi apátnak, azzal a kikötéssel, hogy miután az apátság ezt úgyis könnyen teheti, az erődítésre alkalmas hegycsúcson építtessen várat8 (16. ábra). Ebben 1 Fejér C. D. IX/VII. 662. 1. 2 U. o. IV/II. 429. 1. és IX/VII. 669. 1. 3 H. O. VI. 21. és 25. oki. (30—34. és 37. 11.) 4 Fejér C. D. IX/VII. 680. 1. — Zalam. oklvt. I. 37. oki. 5 Szerencsétlen az egyház Egerszeg birtokával is; mert Benedek veszprémi püspök 1291-ben Z. O. I. 70. oki.) az esztergomi, Péter kanonok pedig 1293-ban a fehérvári káptalan előtt panaszkodnak az iránt, hogy a birtokot Henrik bán, illetve utóbb fia János tartja elfoglalva (Z. O. I. 77. oki.). 6 Zalam. oklvt. I. 369. oki. ' Zalav. lvt. Loe. 6. Fase. 1. No. 8. Tamás érsek 1374. évi átiratából a kapom. konv. átiratában és Loe. 2. Fase. 1. No. 20. a veszpr. kápt. átiratában. — Fejér C. D. IV/II. 153. 1. — Knauz, Mon. Strigon. I. 511. Wenzel i. m. II. 221. és 223. oki. és Fejér C. D. IV/III. 22. 1. „prope Baliionem“, illetve „in Balatino".
