A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének archaeologiája. 115 házaktól fekszik az ú. n. Keszthely-kút, mellette egy kis ér folydogál s azon túl van a nagy erdő'. A kút kerülete, maga az út s az út melléke tele van római téglákkal. Sok helyen ásatások nyomai, valamint nagy vonalakban kőrakás- és törmelékcsapások észlelhetők. Az úttól délre, ÍOO lépésre, Adám fel is ásatott egy épületet, de ez • egy nagy épületcsoportnak csak az egyik részét képezi, melynek alapfalai véletlenül jobban kiálltak a többinél. Körülbelül két hektárnagyságú az a terület, melynek fehérlő felszíne mutatja, hogy alatta mindenfelé római alapfalak mennek. Adám aztán részletesen leírja a nagy választékban talált téglákat, de ezek között csak egyetlen darabon van felirat, annak is csak egy betűje. A faluban látott téglákon a CRN bélyeg fordult elő. Ilyen téglákat Csehiről én is láttam DARNAY-nál, a ki onnan még egy négyoldalú füles bronzkolompot kapott. A másik római leihely, melyről Darnay Kálmán az Arch. Értesítő XIV (1894) 192. lapján megemlékezik és római tábornak mondja, ép úgy mint az előbbit, Sümeg alatt az elpusztult Berkimalomnál, az uzsai erdőben, a vasúti töltés készítésénél egy kőhalmaz alatt hét darab rómaikori bronztárgy került elő : egy kés és női ékszerek, nevezetesen egy vonalas díszítésű nyakék, mely 2lJ2 mm. vastag sodronyból készült és 140 mm. átmérőjű, egy sodronykarperecz két kezdetleges kivitelű, szemközt néző kígyófejje], egy kis phallus, egy igen szép díszes gyűrű és egy szij vég. Újabban meg, mint Darnay az Arch. Értesítő XXX (1910) 426. lapján elmondja, az körülbelül a Vörösmajor és Vincze- major között a Marczal-ér közelében keresendő. Hogy ott vastag római téglák találhatók, azt különben már Römer feljegyezte 42. sz. jegyzőkönyvében (13. 23. 11.) A sümeg—tapolczai vasút építésénél 1890-ben, mint Darnay Kálmán az Arch. Értesítő XI (1891) 63. lapján írja, Sümeg—Alsókerttől számítva, hol egy árpádkori vaskardot találtak, Vf órai távolságban 155. ábra. Római oltárkő Ódörögdpusztáról.
