A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
162 A Balaton és vidéke a történeti korban. kulcsot Magyarország kapujához megszerezze. 1521 aug. 29-én árulás révén elfoglalja Nándor-Fejérvárt, — ezzel nyitva az út a töröknek széles Magyarországba. Az árulók büntetésével van elfoglalva az országgyűlés a helyett, hogy a legerélyesebben a védelemhez látnának. Az árulók: Hédervári Ferencz, Enyingi Török Bálint és Chulai Móré Mihály, jóllehet ugyan nem szigorúbban, mint csak jószágvesztéssel bűnhődnek,1 mégis — s ez jellemzi a kort — a legnagyobb bűnösök egyikét, a Németújváriakkal közös őstől származó Hédervárit,2 menteni szerették volna a vele rokonérzelmű hatalmasok.3 Hédervári Ferencz temérdek birtokai közül a király 1522 január 18-án Lak (Öreglak) és Tamási várakat Somogy, illetve Tolna megyében, az utóbbi helyen két kúriával, Buchani Korlátkövy Péter kir. udvarbiró, komárommegyei főispánnak és Ákosházi Sárkány Ambrus, Ónod ura és Zala megye főispánjának adományozta s ezekre a birtokokra 1523 június 16-án új adománylevelet állíttat ki részükre. A király Hédervári többi birtokait is más kedvelt híveinek adományozta. Az adományozások azonban több család érdekeit sértették, amennyiben részint rokonság, részint tulajdon vagy zálogjog, sőt hitbér, jegyajándék s leánynegyed czí- mén a birtokokra első sorban igényt véltek formálhatni. Többen tehát, ezek közt pedig első sorban Hédervári Ferencznó szül. Chaaki Borbála, Chaaki Benedek és Rozgonyi Apollónia leánya, — Drágffy János, Drágffy Bertalan édes és Hédervári Dorottya, Imre macsói bán leányának mostoha fia, anyja leánynegyedére nézve — a Németújváriakkal közös őstől leszármazó Szekcsői Herczeg Miklós, a vele rokon mellékág, a Thamássy család révén, Tamási várat illetőleg, — Báthori Andrásné született Rozgonyi Katalin, Rozgonyi István és neje Katalin, Hédervári Ferencz húgának leánya, anyja leánynegyede czímén, — az ős magyar Bw nemzetség ösmeretes első ősétől Isephtől leszármazó Szécheni (Zewchen) Messer László és Gergely vagy György, nemkülönben Kürtösi (Kyrthews) Imre és Ferencz, a közös őstől leszármazó oldalági rokonok, úgym. : a Laki Thúzok, a Léthaiak, a Zechéniek révén, családjuk somogyi ősi birtokaira, melyeket azidőtt tényleg Hédervári bírt. Az adományok ellen emelt kifogások, ezen érdekes és Werbőczy, mint személy- nök által rendkívül terjedelmes ítélettel befejezett per folyamán, visszautasíttattak s csak az özvegy és Drágffy János jogigénye ismertetett el. Ez is csak úgy, hogy a fentemlített eladományozott várakra és kúriákra igényük elutasíttatott.4 1 Corpus Jur. Decret, a. 1521. art. 05. Decret, a. 1523. art. 23. ? Hédervári F. őse Hedric (1135—1163) testvérével Wolfgerrel, a Németújváriak ősével Hamburgból jöttek be még az Árpádok alatt (Thuróczy i. m. II. 11.). 3 Corpus Jur. Decret, a. 1525: 34. 4 Magy. Tört. Tár. VI. köt. 1860. 3—80. 11. Hédervári Ferencznek a periratok alapján összeállított családi leszármazási táblázatát itt adjuk; a Németújváriakkal rokon Herczeg és Tamási, valamint a Bő nemzetség leszármazását a következő kötetekben. Hédervári Lőrincz nádor Imre. macsói bán, 1446 Dorottya, j 1506, Ferencz Bélteki Drágffy Bertalan neje Chaaki Benedek és Rozgonyi 2-ik neje Apollonia leánya : Borbála 1-ső nejétől 1514 1525 György János 1506 1506 1523 1523 Miklós, 1446 I Katalin Rozgonyi Istvánnó 1500 Katalin Báthori Andrásné 1523
