A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 1. Veszprém
12 A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. segíti, mind a veszprémi, mind a sümegi várat elveszíti, hiszen rája csak a puszta várfalak maradtak. Miért is melegen ajánlja Kecsethyt a király pártfogásába.1 I. Ferdinand király 1537 szept. 16-án megparancsolja Horváth Jeromosnak, hogy a kezei között levő két ágyút Puchaim Vilmosnak, a kit a veszprémi vár felszabadítására küldöttek ki, adja át.1 2 3 Kecsethy Márton veszprémi püspök már 1537 okt. 14-én értesíti I. Ferdinand királyt, hogy Veszprém vára Enyingi Török Bálinttól megszabadult. De hangsúlyozza, hogy Veszprémnek mindaddig nem lesz nyugta, míg Pápa városát is el nem foglalják/* A püspök még 1537-ben arra kéri a királyt, hogy a legközelebb esedékes veszprémvármegyei adót ő szedethesse be, a veszprémi vár fentartása és megvédése czéljából.4 De még így is kevés pénze volt; mert 1538 május 31-én Nádasdy Tamást felszólítja, hogy tartozását vagy pénzben fizesse le, vagy legalább részben borral törleszsze le.5 6 Kecsethy Márton püspököt részint szegénysége, részint az utak veszélyes volta gátolta abban, hogy a királyt személyesen fölkeresse. Hiszen 1538 aug 7-íki sorai szerint olyan viszonyok voltak, hogy alig mert veszprémi várából kilépni.u A veszprémi vár fentartása a püspökségre a török hódoltság kezdetén elviselhetetlen teherként nehezedett. A püspöki javadalomból, a melynek egy részét a török már elpusztította, éppenséggel nem futotta. Ezért a püspök a székesegyház kincseit kénytelen eladogatni és zálogba vetni.7 Veszprém várát 1552 ben a török foglalta el.8 9 III. Veszprém városa. Veszprém városa a vártól egészen külön, legalább egy mérföldnyire épült'* s a vár alatt10 11 és körül terült el. Veszprémnek következő városrészeit (vicus) ismerjük : A Szent-Katalin városrész már 1275-ben előfordul. A Szent-Benedek szikla alatt terült el. Beleesett egy malom, mely a Szent-Benedek szikla homlokzata alatt, a „Veszprémvizén“ állott. Ugyancsak benne volt a Domokos apáczák és szerzetesek Szent-Katalin-kolostora is.11 Sőt a városrész éppen ezen kolostor után kapta a nevét. A most említett malmot is ezen kolostor mellett látjuk. 1 Egyháztört. Emlékek a magyarorsz. hitújítás korából III. k. 168. 2 Egyháztört. Emlékek a magyarországi hitújítás korából III. k. 1537 szept. 16-iki kei. levél. 3 U. o. III. k. 1537 okt. 14-iki kei. levél. 4 Egyháztört. Emlékek a magyarországi hitújítás korából. III. k. 1537-iki kei. oki. 5 Egyháztört. Emlékek a magyarországi hitújítás korából. III. k. 1538 máj. 31-iki kei. oki. 6 . . . „vix enim ex arce egredi ausus sum“ . . . (Egyháztört. Emlékek a magyarorsz. hitújítás korából. III. k. 1538 aug. 7-iki oki.) 7 Veszpr. kápt. házi levt. 1544. Veszpr. eccl. et capit. 82. — Az eladott tárgyakat részletesen felsorolom ezen műben : I. fejezet. „A Szent-Mihály-székesegyház fölszerelése“ czím alatt. 8 Istvánffy: Regni Hungarici Historia. 1622-iki kiadás. XVII. lib. 321 — 322. 1. 9 1476 . . . Albertus episcopus Vesprimiensis . . . habeat civitatem Vesprimiensem penitus destructam per unum miliare ad minus distantem a castro Vesprimo, in quo est ecclesia cathedralis sub vocabulo sancti Michaelis sita.“ (Mon. Episc. Vesp. III. 238.) 10 1275 . . . „in suburbio Vesprimiensi“. (Wenzel IV. 53.) — 1338 . . . „in suburbio Wespri- miensi“. (Haz. Okm. IV. 162.) 11 1275 . . . „quandam terram in civitate Veszprém, vicum Sancte Katherine dictum, in qua quatuor domus curiales habentur, ac plateam, per quam de predicta terra seu vico ad possessionem
