A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
94 A Balaton és vidéke a történeti korban. II. Ulászló, Jakab felsőőrei J-'jost kérésére, megerősítőleg átírja Korvin János herczeg adománylevelet Dinnyesmed birtoiw illetőleg 1 II. Laios, az utolsó király a mohácsi vész . _OÚ , , . , . ...... r , . 1526-ban Nádasdi Tamasnak, a zalavári apatsag kormányzójának keresere atirja Matj. ^ , . ,, r „ , , .. , . , 1439. évi oklevelet s ezzel az abban foglalt összes átiratokat. A felsorolt adatok az Árpád- és vegyesházbeli királyok bőkezűségei , a balatonvidéki egyházak iránt s nem mondunk újat, ha azt állítjuk, hogy a moiJ . vészig terjedő időben, Magyarország leggazdagabban javadalmazott egyházait és kolostorait a Dunántúl kell keresnünk, amely vidék mintegy arra látszott teremtve lenni, hogy a keresztény hit a már előbb megművelt talajban erős gyökeret verjen. De nemcsak kizárólag a királyok voltak egyházalapítók, hanem részben a vidék vallásos főurai is, kik közül a Balatonvidéken számosán alapítottak, vagy javadalmaztak egyházakat, apátságokat ; valamint hogy kívülök a püspökség is egyházmegyéjében jól javadalmazott prépostságokat szervezett. így keletkeztek a többek közt pl. az 1061-ben Ottó somogyi ispán által Szt. Jakab tiszteletére alapított zselizi1 2 3 (Gilles?), II. Béla király és fia, Geiza herczeg engedélyével a Jalis Márton zalavármegyei ispán által 1137-ben alapított és Szt. Péter tiszteletére avatott csatári,4 az 1212-ben bizonyos Wölfer által alapított s a Megváltóról czímzett kapornaki5 és II. András 1234. évi jóváhagyó és megerősítő oklevele alapján a Hahót (Hohold) nemzetségbeli Buzád fia, Arnold ispán által szűz Szt. Margit tiszteletére alapított hahóti6 (Hoholth) és a Moysfiak által 1252-ben alapított s Szt. Benedekről czímzett kaposfői, másként sümegi7 benczés apátságok; valamint 1240-ben a Bertalan veszprémi püspök által Szt. Katalin tiszteletére Veszprém városában alapított Szt. Ágoston-rendi apáczakolostor.8 Ismeretlen időben keletkeztek a Soi ispán által 1221-ben javadalmazott almádi9 és XXII. János pápa 1333. évi bullájában említett bucsai10 11 Boldogságos Szűz Máriáról czímzett benczés apátságok Zalában, valamint az 1348-ban már létező — szintén a Bold. Szűz tiszteletére alapított — babocsai benczés apátság Somogybán.11 Zalában a XIII. század óta Szt. Imréről czímzett Pálos-monostor volt Badacsonyban.12 A XIV. században keletkeztek a Bold. Szűzről nevezett örményesi13 (ma 1 H. O. V. 376-378. 11. 2 Zalav. lvt. Loe. 1. Fasc. 1. No. 13. 3 Fejér C. D. 398. 1. 4 U. o. H. 88. 1. 5 1230 . . . monasterio sancti Salvatoris. (H. O. VI. 26.) 6 Fejér C. D. III/II. 408. 1. — H. O. VII. 22. 1. — Z. O. I. 6. oki. — Rupp J. : Magyarország helyrajzi története. Pest, 1876. I. 290. 1. 7 Fejér C. D. IV/II. 159. 1. 8 U. o. IV/I. 192. 1. 9 Fejér C. D. III/I. 325. 1. (A mai Monostorapáti.) — Kercselich: Hist. Eccl. Zágráb. I. 321. — Fuxhoffer: Monasteriolog. Pag. 253. 10 Czinár : Monasteriologia I. 294. Romjai a mai Bucsa helység határában, a mai úgynevezett Bucsány erdőségben. 11 Bullae Bonifacii IX. I. 57. 12 Rupp i. m. I/I. 272. 1J U. o. 305—307. — Z. O. II. 258. 1. 1480-ban Chatari Briccus özvegye a Zala folyón Chaas (Csács) határában két kerekes malmát hagyományozza az Ewrmenÿes-i Szt. Pál-remetéknek. (Zalav. lvt. Loe. 9. Fasc. 2. Nr. 3. Eredeti, pergamen, zöld-barna zsinór, pecsét hiányzik.) Guthi Ország Mihály nádor a fentírt okmányt átírja, Buda, 1483. (Zalav. lvt. Loe. 9. Fasc. 1. Nr. 4. Eredeti, papíron, pecsét hiányzik.)
