A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
Vezérek és királyok körn a mohácsi vészig. 149 mészáros (carnifex) pedig csopaki szőlleje után tagadta meg a bortizedet s a káptalan tagjait súlyos szidalmakkal illette.1 Az általános hatalmaskodások közepette az egyházak is felveszik a harczot egymás ellen s ennek tárgya, — mint századokon át — ismét : a' tized. A pannonhalmi apát csak nem nyughatik somogymegyei tizedjoga miatt, mely majd a veszprémi, majd pedig a székesfehérvári püspökök szemében szálka. Legutóbb II. András idejéből említettük a pannonhalmi-fehérvári egyházak közt keletkezett somogyi tizedpert, az 1444—1451. évekből ismét hasonló pereskedésről tehetünk említést. Ebben az országos tanács 1451 márcz. 13-án1 2 úgy döntött, hogy a somogyi tizedet, a Miklós apát javára szolgált 1444. évi ítélőlevél alapján, a fehérvári prépost és káptalannal szemben, Debrenthei Tamás pannonhalmi apátság kormányzójának és a monostornak ítéli oda. Szentgyörgyi Vincze Tamás és Fayszi Ányos Mihály több nemessel egyetemben, jövedelmüket szaporítandók, orsi (Evvrs) jobbágyaiktól még a felsőőrsi prépostnak járó tized fizetése előtt beszedték a termékek kilenczed részét. Ám V. László (1452—1457.) 1456 szept. 16-án3 kelt parancsában Ferencz orsi prépost és székesfehérvári kanonok panaszára meghagyja a nevezett uraknak, hogy ezt a hazai jogszokásba ütköző tettet többé el ne kövessék, hanem kilenczedüket csak a tized után szedjék be.4 Újfalvi Ferencz orsi prépostnak ez az intézkedés még nem elég; s így nagyobb biztosság kedvéért 1457 jan. 7-én 5 átíratja V. László királlyal I. Lajosnak Visegrádon 1370 aug. 1-én6 kelt és Vasvári László orsi prépost kértére Zsigmond által 1430 ápr. 5-én7 átírt azt az oklevelét, mely a kilenczednek mikor és miként leendő szedéséről intézkedik. A balatonmelléki életnek imént vázolt húsz esztendejéből oly okmányt, mely közvetlenül vagy közvetve a Balatonnal foglalkoznék, nem említhetünk. Hunyadi Mátyás (1458—1490.) éppen oly pártoskodások közt lépett trónra, mint I. Károly. Csak a pártoskodó főurak személye változott, de a viszonyok nem. A Mátyás választása miatt neheztelő főurak sorában Garai Lászlón, Újlaki Miklóson és a Szentgyörgyi grófokon kívül ott látjuk 1459-ben Zalából a Kanizsai testvéreket, Lászlót és Miklóst, kik közül László még csak két év előtt is Mátyás fogságában osztozott;8 9 Lendvai Bánfi Pált ; a Gersei Petők közül Miklóst és Györgyöt,3 kik csakhamar s köny1 Z. O. II. 282. oki. 2 H. O. II. 305—313. 11. 3 H. O. II. 337—338. 11. 4 Fajszi Ányos Mihály egy kúriát Kővágó-Ors, másként Nagy-Őrsön Hunyadi János kormányzótól kap 1452-ben (H. O. II. 314—315. 11.). 5 H. O. III. 406—407. 11. 6 U. o. III. 189—190. 11. 7 U. o. III. 359—360. 11. 8 Teleki : Hunyadiak kora, X. 545. 1. 9 Fessler-Klein i. m. III. 6. 1. — Teleki i. m. X. 565. fg.
