A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig. 137 Gazdagon jutalmazza 1403-ban1 Egervári Mihály mestert is, amennyiben a Durazzói László pártján állott Alsólendvai János bán fiaival hűtlenségbe esett Rez- nekiek, nevezetesen : Kelemen fia Domonkos, — György fia Páris, — Miklós fia György birtokait : Rezneket, Szentgyörgyöt másként Kisfaludot (Zalaszentgyörgy), Csütörtökhelyt (ma puszta Zalalövő mellett), Baksafalvát (Baksa), Szent Adorjánt, Jakab-Jánosfalvát (Jakabfa) másként Fenyőfőidet (Fövenyesföld, Fényesföld Reznek vidékén volt), (hézag) Poósfalvát (Reznek vidékén volt), Izsóföldet (Reznek vidékén volt), Barabást, Petenyét (ma dűlő Barabás falu határában) és Herbardföldjét (Zalalövő— Mindszent közt keresendő) Zalában mind ő kapja. Mindezekből következtethető, hogy kik voltak e kornak hatalmaskodó urai. Ám lássunk nehány szemelvényt a hatalmaskodások hosszú sorozatából. Már fentebb mondottuk, hogy Zalamentén az 1408. évben nem volt hírhedtebb hely Eberhard váradi püspök és Mykch bán özvegyének Piliske váránál, hol maguk a várnagyok voltak a legnotóriusabb gonosztevők. Amilyen az úr, olyan a szolga. Az 1408. évben Medvei Peterman, Eberhardnak, az ekkor váradi püspöknek unokaöccse, Piliskei Mykch özvegye és Ákosházi Sárkány László, több mással felbiztatják nevezett Peterman úr benső emberét, Vitéz Péter fia Mihályt, Lengyeli János fia Péter ellen, kit Lengyel nevű birtokán Peterman testvére, Henslin, embereivel megtámad s mint foglyot minden kéznél található holmijával s irományaival együtt Eberhard püspöknek Tátika várába visz. Három hétig, Eberhard püspök megérkezéséig, raboskodik Lengyeli Péter Tátika börtönében s mikor innen kiszabadult, Vitéz Mihályt elhagyja a vitézsége és ráveszi Lengyeli Pétert, hogy a zalavári kon- vent előtt a rajta elkövetett hatalmaskodás megtorlásáról mondjon le.1 2 Bizony, Péter úr mégis panaszt emel Garai Miklós nádor előtt, Zalamegyének Mándhidán 1408 júl. 6-án tartott közgyűlésén. A zágrábi püspök Rezi várának várnagya, Bothka Péter, több hatalmaskodást követ el a disznóikat makkoltató Zánthó (Szántó) városi polgárokon és vendégnépeken, amiért is a király Gersei Pető Jánost, Zalavármegye főispánját és Tátika vár várnagyát 1423-ban3 4 igazságtételre utasítja. Újlaki László bán özvegyének és fiainak zenyeli tisztje, 1424-ben Elek orsi prépost birtokain hatalmaskodik,1 1429-ben pedig a Valus (Vallus) birtok felett alapított Szt. Miklósról nevezett pálosrendi barátok emelnek panaszt Gersei Pető fia Jánosnak László és Pető nevű fiai ellen, kik Kezthel (Keszthely) városában öt jobbágytelküket elfoglalták.5 Kijutott az egyháznak is a hatalmaskodásból. Egyéb apró-cseprő hatalmaskodáson kívül, Mihály bakonybéli apát már több nagyobb hatalmaskodás miatt — melyeket Ákos György és Demeter, Csupor Pál, 1 Fejér C. D. X/IV. 210. 1.— A birtokba vezetésről a zalavári konvcnt 1403. évi jelentése szól, ám ebben Zsigmond parancsa némely birtokot kihagy és helyette mást említ : Reznek, Zegfalua, lakuz (Kerka- lakos), Jakobfyanusfalua, alio nomine Fueuenisfeld, pesfalua^ Barnabas, petennye, Isofeld, Boryhzent- andras, Bozafalua, Chetertekhel alio nomine Hegenfeld, Zenthgyurgh alio nomine Kysfalud, et Kereztur (Fejér O. D. X/IV. 808. 1.). Ezen birtokokra nézve osztályt ejtenek a Szentgyörgyiek 1371-ben (H. O. IV. 209—211. 11) 2 Z. O. II. 144. oki. 3 U. o. II. 195. oki. 4 U. o. II 201. oki. 5 U. o. II. 218. oki.
