A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
120 A Balaton és vidéke a történeti korban. III. András (1290—1301) első kötelességének tartotta megszüntetni mindazokat a törvénytelenségeket és hatalmaskodásokat, melyek a tatárpusztítás után, különösen pedig IV. Béla és unokája, IV. László uralkodása alatt lábrakaptak. Megkoronáztatása után egy hónap múlva országgyűlést tartott és kiadta nevezetes törvényeit, melyekkel a nemzet jogainak biztosítását és az elhatalmasodott főurak túlkapásainak megtörését czélozta.1 A törvényes állapotot nemcsak papíron óhajtotta biztosítani, hanem a hatalomban vele szemben s egymással vetekedő főurak uralmát tényleg is kellő határok közé iparkodott szorítani. Különösen sok gondot okoztak neki a Dunántúl főurai, kik Károly pártján állva, az ország délnyugati részeiben a már előző évtizedekben felidézett zavart szították. így a Dunántúl hatalmaskodó nádor, Németújvári Miklós ellen Madách Pál vezérét küldi, ki lerombolja a nádornak kőszegi várát és kiűzi Sümeg birtokából.'1 2 Csaknem mindjárt uralkodása kezdetén 1291-ben, Benedek veszprémi püspök panasszal járul a király elé a miatt a hatalmaskodás miatt, melyet rajta, illetve a veszprémi egyházon, Opour és Lukács zalai comesek elkövettek az által, hogy a püspökség (Szántó) birtoka felett épült Thadeuka (Tátika) várát jogtalanul elfoglalták, valamint amiatt is, hogy Bagun fia, Chak, a püspöknek Fülöp nevű fivére után maradt Orikenyg osztályos várbirtokát hatalmába kerítette.3 A számtalan hatalmaskodás közül még csak egyet említünk, azt, amelyet Jule (Gyula) ispán fia, Demeter mester a veszprémi egyház ellen elkövetett, elpusztítván annak Berend, Fajsz, Vámos, Kál, Deáki falvait és egy vörösberényi jobbágya házát. Említjük pedig azért, mert csaknem páratlan eset a hatalmaskodások során, hogy a hatalmaskodó -— mint jelen esetben Demeter mester a fehérvári káptalan előtt 1300-ban — 110 márka fizetésére kötelezze magát. Kérdés azonban, hogy meg- megfizette-e? Egy neki tulajdonított hatalmaskodást azonban Demeter úr nem vállalt magára. A kölcsönösen választott birák előtt — kik között a többek közt a püspök részéről egy bessenyő: „Theber de Keer in Bissenis,“ Demeter részéről pedig Chabe, Chabanch (Csobáncz) várának várnagyja is szerepelt — kilenczedmagával megesküdött arra, hogy Tapolczai (Thapolcha) Lőrincz fia, Lőrincz Tykon (Tihany)-i várnagy az ő tudta és beleegyezése nélkül támadta meg az ő szolgáival Kaal falut, mert nevezett várnagy a szolgákat a király más hűtlen embereinek megbüntetésére kérte tőle.4 Habár András a hatalmaskodó főurak ellen teljes eréllyel lépett fel, czélját korán bekövetkezett halála miatt mégse érhette el és a bitorolt hatalomban megszorított főurak, ezután az anjouházbeli királyoknak is, sok gondot és bajt okoztak. András uralkodása idejéből is említhetünk négy olyan oklevelet, melyben a Balatonról érdekes adatokat találunk. Első az 1292 jan. 22-ről keltezett. Ebben a bakonybéli apátságnak a zalamegyei Thogon (Tagyon) földét „. . , iuxta Balatinum“ adományozza.5 A második Lodomerius esztergomi érseknek 1297 novemb. 6. átirata, melyben átírja IV. Kelemen pápának 1267 jan. 11-én kelt bulláját a tihanyi apátság birto1 Andreae Reg. III. decretum 1291. ENDLlCHER-nél 615. 1. 2 Katona i. m. VI. 1241. 3 Z. O. I. 69. oki. 4 Fejér C. D. IX/VII. 728. 1. J Eredeti : pannonhalmi rendi lvt. C. b. c. — WlN/.el i. m. V. 39. oki. — A pannonhalmi Szt. Benedek-rend tört. VUI. k. Sörös Pongrácz : A bakonybéli apátság tört. 302. 1.
