A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
Vezérek és királyok kora, a mohácsi vészig. 109 II. András utódja IV. Béla (1235—1270) nem volt szerencsésebb atyjánál, mert az ország belügyeit, belbékéjét rendezni törekedett ugyan azzal, hogy atyja rossz tanácsadóit példásan megbüntette, — ámde a tatárpusztítás az országra oly irtózatos csapást mért, mely a féktelenségekben kifáradt erőkkel gyorsabban végzett. A magyar nemzet a sir szélén állt. A Dunántúlt is gyászba borította a tatárpusztítás. Nem maradt megkímélve a Balatonvidék sem. A Duna vizén átkelt pusztító hordák úgy mentek át a Dunántúlon „mint a nyári záporeső“. Pusztították a népes községeket, megostromolták s feldúlták az első Árpádok idejében épült városokat.1 Nem kímélték Veszprémet s Pannonhalmát sem. Feldúlták az apátságokat, melyeknek fraternitása, a csatavesztett király példáján okul és futva menekül az irgalmatlan hordák elől. így olvashatjuk egykorú okmányból, hogy a veszprémi Szt. Ágoston-rendi apáczák közül öten, köztük Simon bán leánya, Egizia soror, Nona és Jadrába menekültek prédikátor rendbeli barátok kíséretében.* 1 2 Óriási feladat várt a hazába visszatért királyra : egy országnak romjaiból való újraépítése, a kipusztított községek, városok, megyéknek benépesítése s a társadalmi jogrend felélesztése. A tatárpusztítás után hamar ura akadt minden elhagyott birtoknak, anélkül azonban, hogy a foglaló valami lelkiismeretesen kereste volna a jogczímet könnyen szerzett birtokához. Napirenden voltak a legsúlyosabb hatalmaskodások és sok lelketlen felhasználta a zavarosban való halászás alkalmát. Gondosan cselekedett tehát Béla, amikor tanácsosait megbízta azzal, hogy a tulajdonjogi kérdéseket lelkiismeretesen vizsgálják meg, nehogy jogtalan foglalás útján valaki a harczokban elhaltnak vagy foglyul esettnek birtokát elfoglalja. így látjuk ítélkezni 1268-ban Chák bán zalai ispánt hat biró társával, bizonyos egyekényi föld felett Kezyben ; valamint Lőrincz nádor simeghi ispánt a somogymegyei nemesség kebeléből választott öt biró- társával.3 Hatalmaskodott a tatárdúlás idejében Zala megyében Thadenco főúr fia, Thadenka, ki a Kaplon nemzetségbeli Zland pozsonyi prépost, később veszprémi püspöknek 110 márkán vett4 Scamptou (Szántó) birtokát elfoglalta s abban a Syl fia, Péter és utóbb László nádor előtt folyt per folyamán történt becslés szerint 80 márka kárt okozott, sőt amikor bírói ítélet alapján a hatalmaskodás és kár fejében a kárvallott Zlandot, ki időközben már veszprémi püspök lett, fegyveres erő (exercitus castri Zaladiensis) Batka birtokba akarta bevezetni, az erőszakos Thadenka a bevezetésnek szintén fegyveresen ellenállott s az igazát kereső püspököt elverte. Mégis Zland püspök Thadenka halála után annak örökösei: Lukácsfia Guthalus és Miklós ellen, Stechanus nádor előtt a pert újból felveszi, kérvén, hogy nevezetteknek Botka, Pobor és Bozlogo birtokaikba vezettessék be. Ám az örökösök, Guthalus és fivére Miklós, a budai káptalan előtt egyezségre lépnek a püspökkel úgy, hogy az No. 21. Zsigmondnak Laczfl István nádor 1392. okt. 13-án Tihany vára és tartozékait visszaítélő levelét 1392 nov. 22. jóváhagyó átiratából, a somogyi konvent 1392 decz. 10. átiratában. 1 Csabrendek táján is nyoma van a tatárpusztításnak: Tatárverés nevű földben. 2 Fejér C. D. IV/I. 232. 1. 3 Fejér C. D. IV/III. 485. és VII/II. 3t9. 1. — Magy. Tört. Tár IX. 103. 1. IX. ez. 4 Fejér C. D. IX/VII. 666. 1.
