A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig. 103 király kegyetlen terve elől.1 Végre is Géza és László győzedelmesen kerülnek ki a hatalomért való viszálykodásból s egymásután foglalják el a királyi trónt. Szt. László-nak, (1077—1095.) a veszprémi egyház kiváltságait és birtokait megerősítő és szaporító 1082. évi április 29-én kelt oklevélé az egyház Boloton-i halászati jogát említi Vörösberény (Bereyn) falu határában, a Szt. István király által adományozott Lean (Leány, Leányfalu Nagyvázsony körül lehetett) birtok első határa pedig szintén a Bolotun mellett kezdődik, annál az útnál, amely a zalai egyházat — azaz főesperességet — a veszprémitől elválasztja.1 2 * Ismét egy hamis oklevélről teszünk említést, amely, noha Szt. Lászlónak tulajdoníttatik, még is jóval később, Zsigmond alatt 1389—90-ben készülhetett, amikor Behek Detre nádor egyre-másra átírta Tihanynak valódi és hamis okleveleit az apátsági birtokokról. Ez a hamis oklevél, melynek eredetije is hiányzik, az 1092. évről van keltezve,-1 tehát háromszáz évvel előbb, mint készült. Helyénvalónak találjuk azonban közlését itt, mert a tó elnevezése közvetlenebben összehasonlítható a Lászlónak 1082. évi oklevelében említett névvel. A tavat mint birtokhatárt említi Csopak (Sopok) környékén «... exit (méta) de lacu Balatun prope viliam Sopok, ubi aqua Balatun . . Gamás és Boglár határánál is megemlékezik a tóról: „Ville Gamas, ibidem villa Baklar cum portu, quae hiis terminis includuntur : exit de Balatun et venit in arundinetis (nádasok) . . . ingreditur ad lacum Balatun.“ II. István (1116—1131.) újabban bessenyő és kún törzseket fogad be az országba. A bessenyők letelepedésének nyomai vannak a Balatonvidéken is. Közvetlenül II. István utódja II. Béla idejéből ismeretes Somogybán Besen falu, mely nevét lakosai után nyerte. Endre veszprémi prépost e falut több mással a pannonhalmi apátságnak ajándékozza.4 * Legjobban rávall a bessenyők települő helyeire maga a hely neve. Szt. Istvánnak a zalavári apátságot alapító 1019. évi0 oklevelében már találkozunk Bessenyew birtokkal, melynek lakosai közvetlenül a honalapítás után avagy egyidejűleg a magyarokkal jöttek a Balaton mellé. E birtok hollétéről pontos felvilágosítást nyújt a somogy vári konvent 1335. évi jelentése I. Károly királyhoz a zalavári apátság birtokainak határjárásáról.6 Kitűnik ebből, hogy ez a Bessenyő-birtok Nagykanizsától 1 Fessler-Klein : I. 168. lap. — Chron. piet. Vindob. i. h. 179. 1. LVIII. 2 H. O. IV. 1—8. 11. — Fejér i. m. I. 448—458. 11. Baloton és Boloton. — U. o. VI/II. 554. 1. Bolotun. — U. o. más kiadásban. VI/II. Mantissa 352. 1. Boloton és Bolotun. — Pray: Spee. Hier. Hung. 1776. I. 271. 1. Balaton. 2 Dénes nádor 1274. évi (hamis és hiányzó) átiratában (Wenzel i. m. IX. 85—86. 11.) Lajos 1365. évi (hamis és ma hiányzó, de 1398 táján az 1382. oklevél formájában készült) átiratából, Széchényi* Frank országbíró 1399 febr. 21-én a pécsváradi és battai apátoknak, a magyar benezésrend elnökeinek kérésére kiadott átiratában. (Pannonh. Ivt. Tyhan. Fase. 1. No. 27. — Wenzel i. m. VI. 66—71. 11. — H. O. IX. 48. oki.) 4 Wenzel i. m. I. 23. oki. 4 Monumenta ecclesiae Strigoniensis. Ferd. Knauz 1874. Tom. I. 14. — Fejér C. D. I. 304. 6 Z. O. I. 206. oki.
