A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 3. Szerzetes egyházak
234 A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Könyöki Józsefnek 1885-iki rajza szerint a templom keletelt; apsisa a nyolczszög három oldala. A torony — éppen mint Kőröshegyen — a szentély északkeleti részén. A falon futó hosszanti ívek és a boltozatgerinczek tanúsága szerint a templom a XIV. században épült.1 Thalád 1. a pálosok kolostorai között. G) Pálosok. I. Veszprém-vármegyében. Csatka. Csatka (Zircztől északkeletre) Pálos kolostorát 1357 körül Kont Miklós nádor alapítja az ő mezővárosának határában. 1357-ben a kolostor jelentékeny része már föl is épült. Az alapító egyebek között adott a kolostornak két eke földet is.'1 Csatka egyháza 1491- és 1504-ben a Bold. Szűz tiszteletére. Koromlay Miklós összes méheit ennek hagyja azon végrendeletében, mely a Szent János evangélistáról nevezett házi kápolnájában kelt. Végrendeleti végrehajtónak a csatkai Pálosok vica- riusát tette meg.1 2 3 4 A kolostor hiri olt ai : Csatkán kívül Koromlya (1483), Répcze (1422) és Tenyő vagyis Tinye (1398).1 Jenő. Jenő, más néven Nagy-Jenő és Torna (ma Tüskevár, Devecsertől nyugatra) egyháza 1398-ban Mária Magdolna tiszteletére.3 Az egyház és a kolostor a Pálosoké.*5 * Alapításának idejéről biztos adatunk nincs; de 1321-ben már van róla szó.7 György meg már 1358-ban a tornai Pálosok perjeleként szerepel.8 9 Jenőn kívül van birtokuk Botföldön (Videpfölde), Somlyón és Tornán is.y A kolostor templomának romjai alapján tudjuk, hogy csúcsíves stílusban épült háromhajós egyházzal van dolgunk. A templom keletelt. Hajója és szentélye, a hosszúsághoz viszonyítva, elég keskeny. A hajónál keskenyebb szentélyt a nyolczszög 1 A Műemléki Országos Bizottság rajzgyűjteményében. 2 1357 . . . „Cum igitur . . . Nicolaus Kont . . . palatinus et iudex comanorum ob devocionem specialem, nec immerito, quam habet in meritis beatissimi Pauli primi heremite, suis ministris locum claustralem in heremo seu loco solitario in suo oppido tam ex regia donacione, quam emcionis titulo sibi pertinenti, Chatka nominato, cum sufficienti dotalicio edificare decreverit, cuius quidem edificii opera iam reduxit parte non modica ad effectum, inter alia autem sua dotalicia predicta terram ad duo aratra sufficientem donavit loco supradicto.“ (Anjoukon Okmánytár VI. 573.) 3 1491 jan. 3 „Ego Nicolaus Koromlyay . . . omnes apes lego ecclesie Beate Marie Virginis in Chatka fundate“ . . . „Datum in dömö habitacionis mee in capella Sancti Johannis ewangeliste. Anno prescripto. ,,Huius autem rei executorem constitutus venerabilem patrem vicarium de Chathka.“ (Magy. orsz. levt. DI. 19702. sz.) — 1504 márcz. 3. „In domo nostra cenobiali ad honorem beatissime Marie virginis in sepenominata Chatka fundata.“ (Magy. orsz. levt. DI. 21260. sz.) 4 Csánki III. 267. 5 1398 . . . „ecclesie beate Marie Magdalene de Jenew“. (Fejér : Cod. Dipl. X II. 596.) 8 1399 . . . „fratrum Heremitarum ordinis Sancti Pauli primi Heremite in ecclesia Sancte Marie Magdalene de Jenew“. (Fejér : Cod.. Dipl. X/II. 658.) 7 Csánki III. 213. 8 Zal. Oki. II. 585. 9 Csánki III. 281.
