A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 2. Megyés s plébániai egyházak (ecclesiae parochiales et plebaniae) és kápolnák a Balaton környékén
166 A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. az alapító kegyúr áldozatkészségén kívül kétségkívül nagyon közreműködött az a körülmény, hogy Felső-Őrsön, továbbá Al-Örsön, vagyis a mai Alsó-Őrsön1 kőbánya volt, a honnét könnyen nyerhettek követ az építkezéshez. Forrásaink még a „Kőhordó- út“-ról is beszélnek, a melyen a követ Felső-Őrsről elszállították,1 2 2. A Mária Magdolnáról nevezett felső-örsi prépostság kegyurai. A felső-örsi Mária Magdolna-egyház kegyurai a Rátót-nemzetség felső-örsi, vagyis mint régente mondották, kővágó-örsi ágához tartoztak. Ebből való Örsi Miske, a kinek a második felesége,3 Osli Margit a Mária Magdolna-egyház Szent Mihály oltárát Bertalan veszprémi püspökkel fölszenteltette.4 Miskének négy gyermeke volt : Ábrahám, Radnót, Pál és Gyöngy.5 6 A család további leszármazása Radnót egyéniségéhez fűződik. Kétségkívül a Rátót-nemzetségből való Örsi Mátyás is, a ki Őrsön levő palotáját s az e körül elterülő harmincz hold földet, kúttal, gyümölcsössel és erdővel együtt tizenkét márkáért s hét és fél penzáért 1298 előtt zálogba vetette Örsi Radnót fia Miskénél.3 1299-ben meg már tényleg eladta Radnót fia Miske részére.7 * * A megvásárolt birtok így terült el : A palota mellett közvetlenül harminczkét hold szántóföld van. Ezt, továbbá az „al-kút“-at, az erdőt és a gyümölcsöst keletről határolja az a nagy út, a melyen az ember Alsó-Őrsre megy. Észak felől a gyümölcsös a Mária Magdolna-egyház földjével határos. Ennek a végéről megy le egy út, a melyen azon hegy alatt haladnak el, a hol a palota áll, —-- s nyugatra fut egészen Miske földjének szomszédságába. Déli oldalról meg Örs falu htjától, ennek két oldalán, hegyes völgyben nyugat felé fut a határ Miske földjének alsó részéig. Érdekes a szerződésnek az a pontja, hogy Miske a palotát megújíthatja, de kastélyt nem csinálhat belőle.0 A veszprémi káptalan Lovason levő birtokából 1323-ban egy részt elcserél Örsi Radnót fia Miskével, Veszprém északi határába eső földekért. Mátyás ispán fia Mihály, az örsi Mária Magdolna egyház kegyura 1318-ban.10 11 Az 1341-iki megállapodás szerint az örsi Mária Magdolna egyház kegyurai: Kővágóörsi Mátyás fiának, Mihálynak fiai — Miklós, János, Domokos é$ Péter; továbbá Miske fia Jakab és Pál, s ezen utóbbinak Radnót és János nevű fiái. Miske ivadékai kijelentik, hogy a kegyuraság jeléül Felső-Őrsön, a prépost udvarháza (curia) mellett délről három telket (sessio), Balázs nevű harangozót a fiaival, továbbá Őrsön és Pöszén kilenczvenöf hold földet, a melyeket már elődeik a prépostságnak adtak, ennek örökre a birtokában hagynak. Kővágó-örsi Miklós is kinyilvánítja a maga és testvérei nevében, hogy az őseik által a prépostságnak adományozott földek ennek örök tulajdonában maradnak.11 1 Haz. Okm. IV. 73. 2 1270 körül . . . „deinde per illam cadit in aliam Cuhurdovhut dictam“. (Haz. Okm. III. 48.) 3 Az első felesége : Rózsa. (Haz. Okm. V. 54.) 4 Wenzel II. 293. 5 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek tört. a XIV. század közepéig. III. köt. I. fele. 18. 1. 6 Wenzel VII. 498. 7 Miske felesége : Ováry Konrád leánya, Kata. (Anjouk. Okm. I. 324.) s . . . „idem Myske sepedictum pallacium edificiali reparacione renovare posset, sed incastellare nullo modo“. (Zal. Oki. I. 115—116. és 117 —118.) a Zal. Oki. I. 168—170. 10 U. o. I. 151. 11 U. o. I. 379—382.
