A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
104 A Balaton és vidéke a történeti korban. keletre feküdt s pedig többek közt határai: Chechw birtok1 (Csehi-puszta, Nagykanizsa és Nagyrécse határában), Vnd (And1 2 3 a mai Tüskevári-puszta), Bakonokpataka, Peturfalva (Pogány-Szt.-Péter, Somogy m. csurgói járás) és e birtok pataka. Nyomát e birtoknak legutoljára 1542-ben látjuk.15 A mai Balatonszentgyörgy község (Somogy m. marczalii járás) a XIII—XIV. századba nmég Beseneu néven szerepel okmányainkban.4 E birtoknak vidéke — egészen a Somogy megye Lengyeltóti járásában fekvő Kisberény (Kysbere) birtokig— a XIV. században még mindig „inter bissenos“5 * és „in Bissenis“t; néven ismert, valaminthogy e vidék birtokosai is pl. 1337-ben7 Kisberényben Bodonfia Kaydan, Jakabba Zedereghi Gergely és fivérei, ugyancsak 1338-ban8 Thudbeyg fia Domokos, mind bessenyők. Ilyen birtokosai voltak a kérdéses birtoknak az 1332. évben s utóbb 1385-ben is: Byssenus Mátyás.9 Erről a vidékről, mint arbiter, biró szerepel bizonyos hatalmaskodás ügyében Theber de Keer (ma Varjaskér, Somogy m. lengyeltóti járás) in Bissenis.10 11 Nyoma van még bessenyő nemesek birtokának Zalaegerszeg mellett az 1380—81. években, amikor is a zalavári konvent egy bizonyságlevele „possessiones nobilium Besenew“ említ,11 amely birtok emléke maiglan fennmaradt ugyanott Beseny vagy Besenyő község nevében. Ezeken kívül még számos Besenyő nevű helység ismeretes napjainkban a Balaton vidékén,12 ám okmányokkal egyikre sem lehet bizonyítani bessenyő őseredetét. A somogyi főesperességnek a XV. századbeli pápai tizedlajstromba13 felvett, Besenen (most Fehér-és Fekete-Bézseny-puszta, Lengyeltótihoz tartoznak, Somogy m.) plébániája, mely a fentebb említett bessenyő birtokok területén feküdt, szintén bessenyő eredetű lehet. II. Béld-nak (1131 — 1141.) a bakonybéli apátság Hongén nevű, Balatonfőkajár (Kuiar, Kuyar, Kayar) község területén fekvő birtoka határát körülíró 1135. évi állítólag hamis oklevele a birtokot, mint a tó mellett „iuxta lacum Balatyn“14 fekvőt említi. A II. Bélát közvetlenül megelőző és követő árpádházbeli királyok korából nincs több olyan történeti adat, mely különösen csak a Balatonra, illetve annak vidékére vonatkoznék. 1 Ma ugyanitt kolostorrom látható. 2 Görög térképén : Zala megyében. — Csapi András birtoka 1465-ben. (Z. O. II. 303. oki.) 3 A zalavári apátság birtokainak összeírásában. Zalav. lvt. Loe. 2. Fase. 1. No. 8. 1717. okt. 25-én Pozsonyban kelt hiteles másolatban. * Z. O. I. 203. old. 5 Anjouk, okmt. III. 266. c Fejér C. D. IX/VII. 728. 1. 7 Anjouk, okm. III. 266. oki. 8 Orsz. lvt. kincst. oszt. N. R. A. 558. C. diplom. lvt. 3128. 9 H. O. III. 218—222. 11. 10 Fejér C. D. IX/VII. 728. 1. 11 Z. O. II. 56. oki. 12 Besenyő, Somogy megye nagyatádi járásában, — Nagyszőlőshöz tartozó Besenyő puszta Zala megye devecseri járásában, — hasonló nevű Lepsényhez tartozó puszta Veszprém megye enyingi járásában. 13 Monumenta Vaticana Hung. (Pápai tizedszedők számadásai.) 1887. I. 373—400. 11. 14 Eredeti: pannonh. lvt. C. 15. Kk. — Pannonhalmi Szt. Benedek-rend tört. VUI. k, Sörös Pongrácz : A bakonybéli apátság története I. 273., 274. 11. — Wenzel : Árpádkori Új Okmt. I. 19. oki. H. O. II. 267 — 273. 11. Átirata Zsigmond király 1437 június 19. ítéletlevelében. Pannonhalmi lvt. Capsa 17. Cc. — Sörös Pongrácz i. m. 502—505. 11,
