A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
42 A Balaton környékének a re ha eo logiája. Valójában a felirat a következő : Nep(tuno) Aug(usto). Julius Líipus pro se et suis vo(tum) s(olznt) Kibens) m (er ito). A 105 cm magas, derékben 36 cm. széles és 30 cm. vastag, homokkőből faragott oltár tetején egy kerek bemélyedés van, a mely azt mutatja, hogy az oltárt áldozatok bemutatásához használták. A felső párkánya és lábazata azonban le vannak ütve s csak az előlapon a keretbe foglalt feliratos mező fölött és alatt maradt valami a tagozásból. A középkorban, de még később is gyakran megtörtént, hogy az építkezésnél a közelben található római köveket felhasználták. így akárhány feliratos és faragott kő került elő már régi templom- vagy várfalakból, de többnyire természetesen csonkán. Es a zalavári római kőemlékek is ilyenek. Ma a zalavári romok helyén csak összevisszamenő árkokat, gödröket és azok között kiemelkedő kupaczokat, a régebbi ásatások és turkálások nyomait, lehet látni, melyek fűvel, gazzal vannak benőve. Legújabban Börzsönyi Arnold győri benczés tanár az ú. n. Biikkösszigeten, a zalavári romoktól egyenest északra, egy km. távolságra talált egy római sírkövet, melynek feliratát mindjárt közzé is tette az Aich. Értesítő XXV111 (1908) 184. lapján. Anyaga — Börzsönyi szerint — fehéres (pécsi) márvány. Magassága 80 cm., szélessége 65 5 cm., vastagsága 105 cm. Nagyobbik alsó felén ái 1 a felirat (54. ábra), fölötte domborképek voltak, melyeket később, mikor be akarták falazni, lefaragtak, úgy, hogy — Börzsönyi szerint -— legfelül még csak két mellkép ruhájának szögbe futó redőzete látható, alatta pedig egy gyermekmellkép nyoma. A mikor a domborképeket, ugyanakkor verték le a feliratos mezőt jobb felől határoló keretet, hogy egészen sima felületű lapot kapjanak és valószínűleg akkor vágták le felső és alsó részét, nemkülönben baloldalát, hol azonban a felirat ép maradt. Olvasása, mely helyenként eltér Börzsönyi olvasásától, a következőképen szól : Aesernius Cecio an(norum) v(ivus) f(ecit) Marciae q(uondam) f(iliae), Aeconi an(norum) , Aesernio Caeo f(ilio) an(uorum) XX. H(ic) s(itus) e(st). Már a betűk jellege elárulja, hogy a felirat jobb időkből való, de mint már Börzsönyi helyesen megjegyezte, szövegezése és a h(ic) s(itus) e(st) előfordulása még jobban mutatja, hogy nagyon régi, és ha nem is az első 54. ábra. Római sírkő Zalavár határából.
