A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein
A Balaton a XVI. század térképein. 191 partjain már kiszélesedik, hasonlóképen a déli parthoz, mely a nagy tóhoz keríti a jelenlegi Kisbalatont. Az adott mérték szerint a Zala, Veszprém és Somogy megyék által határolt tó hossza 77._, magyar mérföldre (63 km) tehető, ami úgy a Lazius adataihoz képest, valamint a mai viszonyokhoz mérten szerfölött kicsiny szám. A tó hossza a térkép fokmérése alapján számítva körülbelül 80 km-re, tehát többre tehető, mint az említett mód 7. térkép. Mercator (Kremer) GERHARD-nak (1512—1594) Hungária Regnum“ czímű térképéről, az „Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura“ czímű, Hoxdius JudoC/\- féle 1589. évi duysburgi kiadás 52. lapján és a Hondius HENRlK-féle 1630. évi arifsterdami kiadás 296. lapján. szerint nyert 63 km. A tó legnagyobb szélessége, a térképen hibás topográfiával felrajzolt, a tó legészakibb részébe felmászott Tapolcha (Tapolcza) és Volcz (Fok = Siófok) közt lV2 magyar mérföld, 12'5 km. Ez az adat eltérő ugyan a LAZius-étól, de a tó mai legnagyobb szélességét megközelíti. A Balatonnak tihanyi szorosa valamivel több 1/i magyar mérföld, azaz 4 km.-nél. Ez a szám a mai tihanyi szoros méretének több mint kétszerese. Lazius térképe balatonmelléki helységeinek legnagyobb részét — habár más írásmóddal, igazabban ferdítéssel — MERCATOR-nál is megtaláljuk.
