A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein

A Balaton a XVI. század térképein.

185

polcza), Zesigeth (Szigliget), Hegest (Hegyesd), Sentgrod (Zalaszentgrót), mely külömben a tótól ugyan távol fekszik; Z. Hedwig (Balatonhídvég), Almár/ Z. Georg (Balaton- szentgyörgy) és Nagkumar (helyesen Kiskomárom) a Balaton legdélibb öblében; a somogyi parton tévesen ismét egy Hidwig; majd Maroth (jelenleg Kéthelyhez tartozó puszta, Somogy m. marczalii járásában) Kethel, Zelije (Szőllőskislak, vagy inkább

6. értiép. S mbucus (Zsámboki) JANOS-nak „Ungariae loca praecipua“' czímű 1579-ben újból kiadott té képeról, Oktelius (Oertl) ÁBRAHÁM-nak „Theatrum oder Schaubuch des Erdkreis“ czímű, Antverpen- heo 1580-ban kiadott földrajzi atlaszának 77. és az 1601. évi kiadások 91. illetve 96. lapján.

Szőllősgyörök), Fonod (Fonyód); a somogyi parton Tihan félszigete; majd Kewerewsek (Kőröshegy), Karad, Kadarkút, Vazzon (Vázsonypuszta Fejér megyében) — mind össze-vissza dobálva.

A térképrajzoló katonaorvos ez alkalommal nem igen bizonyult pontos geográfusnak, ami egyébiránt talán azzal menthető, hogy éppen a török hódítás, háborús- 1

1 Lásd alább Mercator térképénél a 192. lapon, az 1. jegyzetben.