A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein
184 A Balaton és vidrke a történeti korban. A térkép földrajzi fokhálózata alapján megállapítható a Balatonnak nagysága is. A térkép szerint a tó körülbelül a 37°—37° 35' hosszúsági és a 46° 40'—47° 15' szélességi fokok közt nyúlik el, valódi helyzetétől feltűnően északnak térve el.1 E szerint az eltérés a mai térképrajzoktól hosszúságban körülbelül — 20' és szélességben + 12'. Ezen adatok alapján a tó nagysága hosszában 90—92 kim., — tehát 20 klm-rel több a tó jelenlegi hosszánál. Ellenben a térkép mérföld mértéke szerint: a tó hossza 12 magyar mérföld (100'20 km.), legnagyobb szélessége Tihany felett 21/2 mfd. (20-87 km.)1 2 Valószínű azonban, hogy ebben a 90—100 kimben benne van a jelenlegi Kis- balaton mocsaras vidéke is, mely a térképen külön feltüntetve nincs, s nem is lehetett, mert a XV—XVI. században a Balaton délen és nyugaton még elfoglalva tartotta azt a jelenleg is patakokkal, vízerekkel hálózott, mocsaras, lápos árterületet is, mely a mai Hídvég pusztáig és Balaton-Szt.-Györgyig — a térképen megjelölt 5. Hedwig és X. Georg helységig terjed. Ha ugyanis a nagy tó összefüggő viz volt a Kisbalatonnal, hosszában még nagyobb is lehetett a csak hozzávetőleg kiszámított 92 klm.-nél; amennyiben a Balaton hossza a Kisbalatonnal együtt, a mai szabályozottabb állapotában is megközelíti ezt a mértéket. A térkép szerint legszélesebb a Balaton a tihanyi félsziget felett;' körülbelül 20 km., ami túlságosan nagy szám, mert e helyen Balatonfüred és Zamárdi közt ma sem szélesebb a tó 8 km.-nél, sőt a Balatonnak mai legnagyobb szélessége Ga- másza-Almádi közt sem több 12 km.-nél. A térképen a tihanyi szoros is körülbelül 8 — 9 km. széles, holott ez ma csak 17* km. A hiba tehát csak a rajzolónak róható fel; mert a tónak partjai is oly magasak e helyeken, hogy régi ártérről, vagy kiszélesedett mederről, — mint a Balaton délibb részén, — szó sem lehet. A Balaton északi, legszélesebb medenczéje is teljesen elhibázott, csúcsba keskenyedő alakban van feltüntetve. Ortelius ezt a térképgyűjteményét az illető országokról írt rövid földrajzi ismertetéssel is ellátta. E helyen azt jegyzi meg, hogy Magyarországnak „sok nevezetes folyóján kívül, két híres tava isván, tudniillik a Balaton és Fertőn ( Fertő).“3 Ezzel a szűkszavú magyarázásával a Balatonra vonatkozó adatokat legkevésbbé sem szaporította, — térképe pedig teljesen figyelmen kívül hagy oly jellemző adatokat, melyek nélkül a Balatonról adott kép hiányos, silány karczolattá alacsonyodig A térkép szerint, — hogy többet ne mondjunk — még a Balaton legnagyobb folyója, a Zala sincs felrajzolva, hanem e helyett a jelenlegi Szévíz völgyben kanyarog egy folyó, s ez sem a tóba, hanem a Drávába szakad, hasonlóan a Balaton nyugati csúcsától délnek folyó patakkal, mely valószínűen a komárvárosi, illetve kanizsai vadvíz akar lenni. Csakis egyetlen névtelen viz, a Tapolcha és Zesigetk közt a tóba folyó, minden valószínűség szerint: Tapolcza pataka szaporítja a Balaton vizét, s ez is a valóság rovására a tónak legészakibb partján. A tó legészakibb partján fekszik: Kenecze (Kenese), az északnyugati, most zalai parton, elhibázott sorrendben, jobban mondva rendetlenségben: Tapolcha (Ta1 Jelenleg: 34° 55'—35° 50' hosszúság (Ferrótól) 46° 39'—47° 2' szélesség alatt. 2 Egy magyar mérföld 8‘35 km-rel számítva. 3 Ungerlandt. „Es hat vil namhafte Fiüss drinnen | zween sehr berühmte See, nemlich Balaton, und Fertőn".
