A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein
178 A Balaton és vidéke a történeti korban. A térképnek fokhálózata nincs. Határozottan — és pedig éppen a fentemlített hibából — következtethető, hogy a térkép nem is földrajzi fokhálózat, hanem csak annak a távolságmérőnek segélyével lett rajzolva, amely a térkép alján német, azaz helyesebben osztrák mérföldekben feltüntetve látható. A Balatonról és vidékéről megejtett vizsgálódásaim közben a térképet abban a helyzetben vettem szemügyre, amilyenben annak eredetileg rajzolva kellett volna lenni. Ez az eljárásom azonban aligha fog zavarólag hatni az előadandók közben, sőt azt hiszem, hogy bárki is, aki ezt a térképet kezébe veszi, önkénytelenül addig forgatja, míg országunk ismert és megszokott alakja, szemmelláthatólag, lassanként kibontakozik az idegenszerű rajzban és folyói, tavai, hegyei, városai mind elfoglalják igazi helyüket. Lássuk azonban tovább a Balatont és vidékét. A tó alakjáról, helyesebben alaktalanságáról már fentebb röviden említést tettünk ; ennél többet alig tehetünk, mert a tó partformácziója egyenesbe futó vonalakból áll ; öblök, félszigetek és mocsárjelzések által meg nem szaggatott. A szerző, a tó alakjának kidolgozására semmiesetre sem fordított annyi gondot, amennyit az megérdemelt volna s atnily szorgalommal például a Duna folyását, ismert szigeteivel, kanyarulataival felrajzolta. A tó hossza az adott mérték szerint 11V2, legnagyobb szélessége pedig körülbelül 2V2 német mérföld, azaz a tó 85'33 km. hosszú és 18'55 km. széles. Talán nem is egészen a véletlen műve a tó akkori és mostani nagysága közt tapasztalható eltérés ; mert már e század történetíróinál is azt láttuk, hogy a tóról közölt méretek mind túlhaladják annak jelenlegi nagyságát. A tónak adott méretei elfogadhatók, s ennek figyelmen kívül nem hagyandó egyik bizonyítéka az is, hogy a térképen a jelenlegi Kisbalaton a nagy tóval összefüggő rész gyanánt van felrajzolva és pedig a tó Füiöwig (Hídvég) alatt sokkal mélyebben nyúlik le délre, mint jelenleg. A Balaton méreteinek nagyságát tehát az indokolja, hogy a XV—XVI-ik században vízfelülete — ha nem is feltűnően, de — kiterjedtebb, vízbősége nagyobb volt. Emellett látszik bizonyítani az az érdekes jelenség is, hogy a Balaton tavában a térkép egy önálló, egész szigetet tüntet fel Thyan (Tihany) várával. Ez az adat amellett bizonyít, hogy a tó vízállása magasabb volt, mint a jelenben s nemcsak a puszta véletlen, indokolatlan tudákosság, avagy tudatlanság volt szerzője ennek a balatoni szigetnek. Arról, hogy Tihany már a XI. században is sziget volt, fentebb, I. András koráról szólván, is megemlékeztünk. Bizonyított tény s nemcsak a rajzból levont az a következtetés, hogy a mostani tihanyi félsziget — melyet egyébiránt már Heltai is határozottan sziget és nem félsziget névvel említ — bizonyos időkben egész sziget volt, minden oldalról viz vagy északnyugatról legalább is mocsaras tóvíz által volt határolva. Más három oldalról pedig sziklafalait a nagy tó vize mosta. Sziget volt Tihany a török háborúskodások idejében is és vannak adatok arra nézve, hogy 1563-ban a vár megvédése czél- jából mesterséges úton viz alá helyezte az őrség a tihanyi félszigetnek azt a keskeny földnyelvét, mely a szárazzal összekötötte.1 Szigetnek említi a tihanyi földnyelvet Zeiller is 1609-ben megjelent művében.' 1 2 1 Bátorfi Lajos: Adatok Zala megye történetéhez. Nagykanizsa, 1876. I. köt. II. füzet. 2 Martini Zeilleri : Beschreibung des Königreichs Ungarn etc. Ulm, 1609. 300 — 303. lapon: „Tyhan ein kleines Schloss . . . liegt auf einem schönen und hohen Ort in einer Insel des Plattensee“.
