A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein
176 A Balaton és vidéke a történeti korban. gyásznap után alig két évre, Magyarországról nyitott ívrétalakú térképet adott ki négy oldalon. A térkép eredetét és keletkezését, magán a térképen, díszesen rajzolt tojásdad keretbe írt latin magyarázat mondja el, mely tulajdonképen nem más, mint a földabrosz hosszú czím.e (2. térkép). Eszerint a térképet Bakács Tamás esztergomi bíbornok-érseknek Lázár nevű hajdani titkárja tervezte, minden valószínűség szerint tehát egy térképrajzolásban jártas egyházi személy. Majd pedig Tanstetter-Colllmitius Györgv a tervezetet átvizsgálta és bővítette, Cűspínianus (Spieszhammer) János pedig már egy ízben kiadta.1 A térkép keletkezésének, illetve első tervezésének idejéről nincs semmi biztos adatunk. Minthogy azonban a tárgyalt történelmi adatok szempontjából a kérdéses térkép l’ontossága és megbízhatósága aligha hagyható minden figyelmen kívül, talán nem lesz felesleges, ha megvilágítjuk a térkép keletkezésének körülményeit. A térkép jellege : nevezetesen pedig új-gót és latin betűs helynevei, helyrajzi adatai és egész rajzmodora, mint pl. a hegységeket oldalnézetben ábrázoló „széna- petrencze rendszerre“ valló jelzése, s a helységeket szintén oldalnézetben feltüntető jellegzetes rajza, határozottan arra vallanak, hogy a térkép a XVI. század elején, az Apianus rendszerű újabb térképrajzolás gyermekkorában keletkezett. Arra a kérdésre, hogy mely időszakba eshetett a térkép első megjelenésének időpontja, magának a térképnek a czíme megfelel. A térképet közrebocsátotta Apianus — gyaníthatólag saját rajzában és metszetében — 1528 május havában, tehát a mohácsi csata után, a török hódoltság első éveiben. A térkép azonban minden valószínűség szerint már legalább is egy év előtt, tehát már 1527 elején vagy legalább is az év folyamán munkában volt. A rajz, metszés, majd a többféle színnel kifestés technikája, de még a kornak a grafikai eszközökben való szegénysége miatt, aligha készülhetett el rövidebb idő alatt. A térkép eszerint csak azt a tényleges állapotot tüntetheti fel, amely Magyarország történelmi földrajzában az 1528-ik év előtt volt. Ezt igazolni látszik magának a térképnek az a pontozott jelzése is, mely a török hódítás eredményeként azt a határt tünteti fel, ameddig — a térkép megjelenésének ideje előtt, tehát az 1526—1527. években — már a félhold hatalma elért. Ennyi kétségkívül megállapítható a térkép keletkezésének ideje felől. Cuspinianus, gróf Nogarola Lénárddal, az 1510—11. években több ízben részesült abban a kitüntetésben, hogy Miksa császár követségbe küldötte II. Ulászló magyar királyhoz, kit a velenczei köztársaság ellen alakított cambrayi ligához való csatlakozásra óhajtott volna megnyerni, — amidőn is CuspiNiANiis-nak elég alkalma nyílt nemcsak a hatalmas bíbornok-érsekkel, Bakács TAMÁs-sal, hanem annak udvarával, közvetlen környezetével is érintkezésben lenni. Ily körülmények között jutott kezeihez — avagy talán csak tudomására — az a térképtervezet, adatgyűjtemény, melynek szerzője Bakács titkára volt. A kérdéses Apianus-féle térkép eredetijének keletkezési időpontja tehát a XVI-ik század első tizedének végére tehető. Ezt a térképet Cuspinianus adta ki először, — ezt mondja legalább az Apianus-féle térkép felirata, — 1 Collimitius György német medikus, a XVI-ik század elején udvari fizikus és mathematikus volt I. Miksa udvarában. Ugyancsak I. Miksának volt kedvelt udvari embere Cuspinianus, igazi nevén Spieszhammer János bölcsész, történetíró stb. (f 1529-ben).
