A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - II. fejezet. Visszapillantás
Visszapillantás 171 pomerium (gyümölcsös),1 gymilclien, gemulchen, gymulchen, (gyümölcsös), sorbel- lum (berkenye), arbor piri (körtefa), arbor nucis (diófa), arbor castanea (gesztenyefa), prunus (szilva), suko scher esne (cseresznye),1 2 kerekdió,3 Kalamarkurtuel (Kálmánkörte), kuh en-olio-kur hiel (kőben álló körtefa)4 s több hasonló gyümölcsfák. S azt, hogy ezek nemcsak — mint egyes feltűnő tárgyak — a határjelölésre használtattak, hanem terményeik rendes és külön mívelt gazdasági czikk, kereskedés tárgya volt, bizonyítják azt olyan kifejezések, mint pl. nemus prunorum,5 6 zyluaberek (szilvásberek),0 Dyoskerth,7 8 9 dyomaal, sőt a gyümölcstermeléssel foglalkozó egyes területek, birtokok elnevezése, pl. a somogymegyei Gymulchen8 birtok. A balatonparti helységek csaknem kivétel nélkül foglalkoztak gyümölcstermeléssel, sőt terményeik nem egyszer felkerültek a király asztalára is. Becses élvezeti czikk volt e korban a gyümölcs. Egy XIII. századbeli végrendeletben — a veszprémi egyház kanonokjai javára — a végrendelkező a gyümölcsfákat külön megemlíti,1’ ami arra mutat, hogy a gyümölcsfák egy-egy kevésbbé módos embernek felértek egy kis vagyonnal. Amellett azonban, hogy a balatonmelléki nép szorgalmasan űzte a mezei gazdálkodást, nem hiányzottak közülük az iparosok sem. Már az 1055. évi tihanyi alapítólevél az apátság számos birtokán a földmívesek (agricolae), szőlőmívesek (vinitores), halászok (piscatores) és egyéb gazdasági cselédek mellett felsorolja a legkülönbözőbb ipart űző foglalkozásokat. Említi a szabókat (sartores), szűcsöket (pelliparii), tímárokat (sutores), esztergályosokat (tornatores), kádárokat (dolatores), ácsokat és kovácsokat (fábri), műveseket (artifices) stb. A Balatonvidék gazdagon dotált püspöksége, nagyszámú apátsága és prépost- sága, ma már részben romokban heverő templomai a mohácsi vészig mind előkelő tényezői voltak a vidék kulturális életének. De jött a török pusztító hada s Mohácsnál megásván sírját Magyarország függetlenségének, ezzel együtt századokra eltemette az egész Balatonvidéknek kultúráját is. A győzedelmes török végigpusztítja a Balatonvidéket. Somogy, Zala, Veszprém megyék sokat szenvednek a tűzzel-vassal romboló hordáktól. Elfoglalták és elpusztították 1532-ben Egerszeget, Babocsát, Békavárt, Körmendet, Csicsót, Kapornakot,10 11 1533 november hó 11-én Tihanyt11 s valószínűleg ugyanez alatt a hadjárat alatt Sümeget, melyet Devecseri Choron András zalai volt főispán visszafoglal és 1537 ápril. 13-án jókarba helyez,12 Veszprémet, melynek romjai fölött Kecseti Márton veszprémi püspök 1540 jan. 21-én kesereg. Ez alatt a hadjárat alatt puszultak el a balatonvidéki többi kisebb-nagyobb erősségek, várak, apátságok, díszes egyházak. 1 Fejér C. D. VII/V. 177—202. 1. — Wenzel i. m. I. 106—126. 1. A tihanyi apátság 1211. évi birtokösszeírásában. 2 Z O. I. 55., 89., 162., 212. és II 28., 34 83. — H. O. IV. 66—68., 155. — A. O. II. 477. oki. 3 Z. O. II. 83. oki. 4 Fejér C. D. IX/II. 717. 1. 6 Z. O. II. 83. oki. 6 U. o. I. 276. és II. 51. old. 7 H. O. IV. 66—68. 11. — Z. O. II. 83. oki. 8 Fejér C. D. VIII/IV. 401. 1. 9 U. o. IX/VII. 703. 1. 10 Soliman naplója, HAMMER-nél : Geschichte des Osman. Reichs 88. 1. 11 Kecseti Márton veszprémi püspök diariuma : Magyar Tört. Tár. VI. 1859. évf. 88. 1. 12 U. o. 84. 1.
