A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - II. fejezet. Visszapillantás
II. FEJEZET. VISSZAPILLANT ÁS. magyar állami életnek a mohácsi vészig tárgyalt története elég adatot szolgáltatott arra nézve, hogy a Balaton-vidék nemcsak az Árpád-, hanem a vegyesházbeli királyok által is egyik legkedveltebb része volt az országnak ; a nyugati műveltségnek pedig legtermékenyebb, legvirágzóbb talaja volt. Ennek előidézéséhez, a vidéknek már a magyarok bejövetele előtti időkből ismert magasabb műveltségétől eltekintve, nagyban hozzájárult az a körülmény is, hogy különösen az Árpád-házbeli királyok, de nem kevésbbé az Anjouk és Hunyadi Mátyás, nagyon kedvelték Magyarországnak ezen egyik legszebb, legregényesebb és természeti szépségekben leggazdagabb vidékét. Csobáncz, Szigliget, Szt.-György, Rezi, Tátika, Sümeg, Hegyesd stb. ormain porladó várromok, mint a régmúlt idők emlékei hirdetik az utókornak, hogy e vidék a daliás kornak egyik leglakottabb, legkiválóbb helye volt. Királyaink gyakrabban megfordultak a Balaton mellékén. Egyiket a kötelesség, harcz és háború kényszerítette, a másikat pedig a pihennivágyás, vagy a vadászás nemes szenvedélye vonzotta ide. A Bakony rengetegeinél, a Balaton és Sárvíz nádas bozótjainál, lehetett volna-e vájjon vadakban dúsabb vadászterületet találni? Oklevélileg is kimutatható néhány királyunknak a Balaton vidékén való tartózkodása; mert több királyi oklevél keltezésének helye igazolja, hogy a király az időtájt a Balaton vidékén időzött. Szt. László 1091-ben a zalavári apátság kiváltságait megerősítő oklevelét Sümegről keltezi, tehát ott tartózkodott1 akkor, amikor Horvátországot ment elfoglalni. IV. Béla a tatárdúlás után az országba visszatérvén, 1244-ben a balatonvidéki apátságokban tesz látogatást; Zalavárt „apud castrum Zala“1 2 3 és Zirczben „apud monasterium Cisterciensium de Bocan“.3 Ekkor Béla különösen megkedvelhette a Balaton-vidék derült egét, hangulatteljes vidékét; mert 1263-ban Komárvárosban (villa Kamar) házat építtet magának „domum pro nobis fecissemus“ ; egyidejűleg pedig, hogy a várost élénkebbé s lakottabbá tegye, vendégnépeket (hospes) telepít ide.4 1 Fejér C. D. I. 466. 1. 2 U. o. IV/I. 342. 1. 3 U. o. IV/I 325. 1. 4 U. o. VH/l 322. 1.
