A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
Vezérek és királyok kora, a mohácsi vészig. 165 nagyobb méltánylással említ. Oláh is említi, hogy e vidéken „jeles és zamatos“ borok teremnek.1 Megemlít Oláh még egynéhány környékbeli helységet is. Említi, hogy birtokától nem messze van „Abbatia Ticonium*, a kies fekvésű tihanyi apátság, félszigeten. Seglygeth (Szigliget) várán kívül megemlíti még a zalavári apátságot, „ Abbatia Szalavár“ , mint igen megerősített és mindennemű készletben bővelkedő várat. A Balathon keleti partján Szántó (Szántód), Kereszthely (Kőröshegy), Czepel (Csepely), Tard stb. községeket.1 2 Ezek a várak és falvak tehát akkor, amikor művét írta, még nem voltak török hódoltság alatt. Székely ISTVÁN-nak 1559-ben Krakkóban megjelent „Krónika e világnak jeles dolgairól“ czímű, a 367—1557. évek eseményeit felölelő művéről, az első magyarul írt krónikák egyikéről, már fentebb, a magyarok letelepedésénél megemlékeztünk. A tavat, Vérbulcs foglalásáról és megszállásáról írván, említi Balaton néven.3 Magyarország a XVI-ik században bővelkedik krónikásokban; magyar nyelven írt művet azonban SzÉKELY-en kívül csak Heltai Gáspár, a megmagyarosodott erdélyi történetíró (1575) hagyott reánk hátra, aki krónikáját Béla király Névtelen Jegyzője, Bonéin, Thuróczy, Brodarics és Zsámboki adatai alapján írta meg. Az összehasonlítás alkalmával azt fogjuk tapasztalni, hogy műve sok tekintetben emlékeztet a Thuróczy- nál található adatokra. A műnek érdekességét eredeti magyarsága emeli, egyébként azonban a Balaton taváról újabb adatokat nem ad. Heltai a tó nevét már a jelenlegi írásmód szerint, „Balatonénak írja, jóllehet művében egyéb helynév, mint pl. Ticsonya (Tihany) eléggé szokatlanul hangzik.1 A Balaton tavát — melyet sehol nem nevez tónak, hanem csak „Balaton viz, Balaton állóvízének — a magyarok honfoglalásáról és letelepüléséről írván, említi meg, éppen úgy, mint ezt Thuróczy nál, illetve a névtelen jegyzőnél láttuk, akinek 1 I. m. Lib. I. cap. XVIII. § II. „Vinorum melius est .& nobilius primum quod in Sirmis, tum Simigio, Vesprimiensi, Szaladiensi comitatibus.“ 2 I. m. L. L, cap. VIL, § IV. „Citra Balathon lacuni, ad radices silvae est arx Váson, cui vicinum est oppidum meum Dergycze cum quinque suis vicis, quorum coloni in ipso lacu Balathon, ut mihi meüs retulit Vicarius, uno tractu pisces varii generis viginti curruum saepe praehenderunt. In his hona et sapida nascuntur vina ; cuiusdam procuratoris, quem Hispanum vulgus vocat, suspendio famosum : quia hic Hispanus, colonos iniquis cruciabat exactionibus. Ab hoc non multum abest Abbatia Ticonium (Peninsulam Balathonis esse, norunt, una nobiscum, situum gnari) in amoeno loco sita, arx Segligeth, Abbatia Szalavár, arx munitissima & proventibus ampla ..." 3 I. m. 13. hasáb. c. XIII. „Berbulcs az ötödik kapitány a Balaton mellett szállá meg.“ (Tizenhatodik századbeli magyar történetírók. Toldy Ferencz. I. kot. Pest. 1854. Székely István magyar krónikája.) * Tizenhatodik századbeli magyar történetírók. Toldy Ferencz. I. köt. Pest, 1854. (1865.) Heltai Gáspár: Magyar krónikája. (367-től 1557-ig) 1575-ből. Kolozsvár.— Frész. „Az Svatapolugról, a magyar- országi fejedelemről és micsoda szín alatt elfoglalták legyen tőle a Pannonia földjét.“ — I. Rész 126. 1. „Berbulcs az ötödik kapitány (az Anonymus szerint hatodik), lebocsáta magát minden népével a Balaton állóvíz mellett.“ — I. Rész. 140. hasáb. „Dúlni kezdték (Koppány) ezokáért a falukat . . . mind Veszprémet a Balaton viz mellett, mind egyebeket is.“ — II. rész. 160. hasáb. „Az üdőben András király egy nagy monostort és kalastromot épűte odaallá Magyarországban a Balaton állóvíz mellett, a Ticsonya szigetben Szent Anián nevébe II. Rész. 165. hasáb. „És elvivék őtet (Andrást) a ticsoniai kalastromba, a Balaton viz mellé és eltemeték ott őtet a monostorban, amelyet maga csináltatott vaia Szent Anianus nevébe.“
